Én ma valamit nagyon nem jól csináltam, mert le kellett szállnom a futópadról 3 km után, úgy leesett a cukrom.
Igazából nem mértem, de ismerem az érzést, úgyhogy inkább megállítottam a gépet, és bekaptam a konyhában két kekszet. Utána folytattam, de már nagyon nem esett jól futni, úgyhogy 4,5 km-nél abbahagytam.
Nem jártam még így, hogy mozgás közben ilyen történik, de majd legközelebb jobban figyelek.
Tegnap megint a fogászaton szórtam a pénzt, de már lassan vége.
Még egy darab fog van hátra, ami le van kopva, utána majd egy év múlva megyek ellenőrzésre, ha minden jól megy.
Most jött velem Charlie, megnézték a fogait, és van mit csinálni az ő szájában is. Szóval egy darabig még fix bevételi forrásai leszünk a fogászunknak, de mondtam Charlienak, hogy az még mindig a jobbik eset, hogy a saját fogainkat javítgatják, és nem műfogsorra kell gyűjteni.
Mostanában úgy nem igazán van semmi különös, úgyhogy muszáj volt kitalálnom valamit magamnak.
Vettem egy dermarollert, fertőtlenítőt, meg szérumot, már csak az érzéstelenítős krémet várom Ágitól, aztán kipróbálom, hogy igaz e, amiket a kozmetikus suliban tanultam erről az eljárásról. Tudom, hogy vannak ennél modernebb kezelések is, de első körben ezt szeretném kipróbálni.
Ma megint megkaptam, hogy azonnal hízzak vissza, mert nem áll jól nekem a fogyás.
Itthon vannak az öcsémék Németországból, de szerintem pár hónapja 1-2 kilóval kevesebb voltam, mikor itthon voltak, szóval nem értem. Illetve sejtem, hogy az a baj, hogy fáradt és nyúzott vagyok a két munkahely miatt, de basszus, lassan 50 éves leszek, azért én sem nézhetek ki örök életemben kislánynak.
Apropó munka!
A másodállásban felmondott a főnővér, ami számomra nagyon elkeserítő, mert nagyon kedvelem. Szerintem én is csak ezt a hónapot csinálom végig, jövő hónapban nem kérek már beosztást. Oké, múlt hónapban is ezt mondtam, meg továbbra is jogomban áll meggondolni magam, de a múlt csütörtökön úgy felhúztam magam az egyik kolléganőm folyamatos szájhúzogatásán, hogy azóta is haragszom magamra, hogy nem kértem ki magamnak. Amúgy ebből egy perc sem múlt el, mert holnap is be van osztva mellém, és úgy felszívtam magam, hogy elég lesz egy pöcc, és robbanni fogok. Az Isten mentse meg tőlem, mert nagyon pusztító tud lenni a haragom, ha kiakasztanak. (Persze csak verbálisan.) Azért remélem sikerül elkerülni, mert nem lesz az jó senkinek.