A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iskolakezdés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iskolakezdés. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. szeptember 1., péntek

Itt van az ősz?

Jaj, nagyon élvezem a lehülést!
Olyan jókat alszok, és megint el tudtunk menni Mórral futni, nem kellett attól tartani, hogy este hétkor hűgutát kapunk. 

A vasárnapi Balaton kicsit nyögvenyelősen indult Charlieval és Mórral, de végül nagyon jó volt.
Magamhoz képest egészen sokat voltam vízben, és szerintem kicsit barnultam is a rengeteg fényvédő ellenére. 
Azt nem is meséltem, hogy mikor Fonyódon voltunk, alig barnultam, mert olyan sikeresen levakoltam magam minden áldott nap. Ez olyan felemás érzés, mert semmi bajom vele, ha picit barnább a bőrszínem, de az a bőr védekező reakciója, tehát nem olyan jó az. Szóval az, hogy alig barnultam, azt jelenti, hogy sikeresen vigyáztam a bőrömre. 

Így a hét elég fáradtan indult a munkában.
Szerencsére mindenki el volt foglalva a hét elején az iskolakezdéssel, úgyhogy elég nagy nyugalom volt. Én -megmondom őszintén- ki is használtam ezt, mert a szeptemberrel úgyis beindul az őrület. 

Kismacsó beíratkozott az egyetemre.
Először lamentált rajta, hogy lehet halasztani kellene, mert fáradt, blablabla, de végül arra jutott, hogy még benne van a tanulásban, nem pazarolja az időt. 

Belami nyaral Ágival.
Úgy emlékszem, hogy ma érnek majd haza Belamihoz valamikor éjszaka, azt viszont nem tudom, hogy hétvégén eljönnek e hozzánk is. 
Belaminak indul az utolsó éve a szaktolmács és -fordító suliban, kiváncsi vagyok utána mit fog kitalálni. Úgy tűnik, ő aztán tényleg soha nem akarja abbahagyni a tanulást. 

Vasárnap Anyuéknak házassági évfordulójuk lesz.
Előtte, szombaton, jön a keresztlányunk, szóval ez sem egy lazulós hétvége lesz, mindig történik valami.

2017. szeptember 1., péntek

Kis vegyes

A kettő dolgozós nap gyorsan eltelt, annyira szörnyű sem volt.
Az egyik délutánján csináltam a gyerekeknek egy mozis délutánt, elvittem neki ezt, csináltunk popcornt, és úgy besötétítettünk, hogy tényleg olyan volt, mintha moziban lettünk volna.
Azt most inkább hagyjuk, hogy a különleges szükségletűeknek (értsd: fogyatékosoknak) magyarázni kellett a filmet, és az egyik majdnem felgyújtotta a konyhát, mert a popcornt a mikróban hagyta, ő meg visszajött a filmet nézni.
Tanulság: még egyszerűbb filmet vinni, és véletlenül sem kiadni a kezemből a popcorn készítését. Ennyike.

Most harmadik napja itthon vagyok, de sajnos ezt a hétvégét megnyertem dolgozni.
Így az összes hétvégi teendőt le kellett tudni péntekig.
Már túl vagyok a takarításon, mosáson, bevásárláson, főztem két napra a családnak.
Az előbb kiselejteztünk Kismacsóval az íróasztalából, úgyhogy ma még befedem a könyveit, füzeteit (ehhez én ragaszkodok, valamiért szeretem én csinálni), és kész.
Úgy volt, hogy Belamit vasárnap költöztetjük vissza az egyetemre, de megkaptam a beosztásomat, úgyhogy áttettük hétfő estére a megmozdulást. Az előbb viszont mondta, hogy lehet, hogy mégis vasárnap költözik, mert az egyik haverja autójában lenne hely neki is, meg a cuccának. Ez majd még kialakul, valahogy nehezen hiszem, hogy mindketten beférnek a holmijukkal, tekintve, hogy a mi autónk tele szokott lenni Belami dolgaival.

Az allergiám kinyír, sajnos elég agresszív kismalac vagyok tőle.
Apropó kismalac. Ideje visszatérni a fogyókúrámhoz, ami ebben az évben elég eredménytelennek tűnik mindenhogy.
Januártól júniusig keményen edzettem, nagyjából nulla eredménnyel (na jó, egy-két kiló lement, de az semmi), legalábbis kilók számában biztosan. (Amúgy biztosan hasznos volt a sportos életmód.)
Aztán sz.rtam bármit is csinálni, eredmény ugyanaz. Illetve a nyaralás alatt már csúnyán elszaladt a ló velem, és eddig nem is nagyon sikerült visszatérni a helyes útra (tegnap este egyszerűen addig hisztiztem, míg Charlie nekem nem adta a csokiját, amit napokkal előtte tőlem kapott, és én már rég megettem az enyémet, ő meg rakosgatta az övét, hát így járt).
Szóval úgy értékeltem, hogy a tegnap esténél már nincs lejjebb (simán leütöttem volna, ha nem adja ide azt a csokit, és este tíz is elmúlt már), úgyhogy ma nagyon rendesen eszek, jó lenne összeszedni magam.
Főleg, hogy tegnap egy régi ismerősömmel kávéztam, aki kb. tíz évvel idősebb, és vágyakozva gondolt a negyvenes éveire, és azt mondta, hogy olyan szép kis nő vagyok, használjam ki, vigyázzak magamra. Erre... (majdnem megvertem Charliet a csokiért). No comment.