Ez a hét

Már megint eltelt egy hét, nagy dolgok nem történtek.

Munkában lazább hét volt, de a következő elég sűrűnek látszik, szóval próbáltam energiát gyűjteni előre.

Sikerült a három edzést összehozni, de mindhárom futás volt, most ez esett jól. Kettő futópados, viszont ma kihasználtuk Mórral a kinti nyugalmat, és együtt toltuk le az edzést. Természetesen Mór triplát futott hozzám képest, annyit rohangált előre, majd vissza hozzám. Édes kis pofám!

A héten volt az arcjóga tavaszi kihívása, azt megint végigcsináltam, illetve kigyűjtöttem pár új gyakorlatot.

Ez volt tavaly is, ingyenes szösszenet, közben rengeteget lehet tanulni az arc izomzatáról, annak működéséről. Nagyon érdekes, ráadásul továbbra is ennyire vagyok hajlandó az arcom karbantartásáért, nem szeretnék kés alá feküdni, ezt most is így gondolom. Persze a krémek és a masszírozás is jöhetnek, és használjatok fényvédőt, akárhány évesek is vagytok! Múltkor mutatott Belami egy bőrrákos PET-CT-t, elképesztő hogy szét tud szóródni a rák, világított az egész teste az embernek. Belami szerint még így is van esély a gyógyulásra, de azért jobb a megelőzés, főleg, hogy az anyai nagymamámnak így indult az agydaganata. 

Ezen a héten kezdett visszatérni az energiám.

Hozzá kell tennem, hogy némi reformációt hajtottam végre az alvás területén, mert egyre furábbak voltak az éjszakáim. Volt olyan, hogy óránként ébredtem, és mindig vissza tudtam aludni, de -nyilván- ez nem normális így, úgyhogy reggel mosott sz.rnak éreztem magam. Ez lehetett a betegségek miatt is, de szerintem a változókor is ludas, no meg az én sajátos szokásaim. 

Ahogy kell, pont szembejött velem egy videó egy alvásszakértő doktornővel, az megadta a kezdő lökést. Szóval bevetettem magam a gyógynövényboltba, és vettem egy hormonegyensúly nevű étrend-kiegészítőt, melyben van ashwagandha is. Én már nem arra törekszem, hogy leállítsam a változókort, hanem arra, hogy viszonylag probléma nélkül legyek rajta túl. Persze van az az állapot, hogy orvosi segítséget kérnék, de most még minden az elviselhetőség határain belül van, próbálok lavírozni. 

Ezt naponta kétszer kell bevenni. Ehhez vettem még egy pre-melatonin nevű cuccot, ezt alvás előtt kell használni. Ezen kívül este levettem a teámat fél adagra, és törekszem rá, hogy 22 óra körül (max fél óra csúszás lehet oda-vissza) ágyba kerüljek, mert az ébredés elég fix Mór miatt, 6 és 6.30 között. 

Vacsora este hétig, utána nincs nasi, semmi. Ez amúgy is muszáj, mert a súlyom egyből megy fel, ha eszegetek még este a vacsorán túl. 

Most ott tartok, hogy egyszer kelek éjszaka, de én, mióta az eszemet tudom, felkelek éjszaka egyszer, szóval ennél többet remélni sem mertem. 

Mi van még?

Pénteken barátnős, kávéházas összeülés volt, nagyon kellett már. 

Múlt hétvégén Charlie rendelt nekem egy csomó vackot a Temuról (nőnap alkalmából), alig várom, hogy megjöjjön. Olyan dolgok, amiket drogériában is meg tudnék venni háromszor annyiért, de nem biztos, hogy használnám, szóval inkább kipróbálom először az olcsóbb verziót. Példának okáért a mágneses műszempillát, amit max alkalmanként használnék, de lehet csak egyszer próbálom ki. Vagy a lehúzható rúzst, ami kék, mikor felkeni az ember, aztán leszedve megszínezi az ajkat, és nem kenődik el. Meg táblát a konyhába, ami felragasztható, és most is van, csak már esik le, olyan régi a ragasztója (ez nem dogériás), és már az újra szeretnék tavaszi krétarajzokat rittyenteni. Ilyenek. 

Aztán értekezni akartam a netflixes új sorozatról, a Kamaszok-ról.

Végül csak annyit, hogy nagyon brutális látkép a mai kamaszokról, nekem munkába is vág, szóval érdemes volt megnézni, de nagyon elkeserítő, szóval fel kell rá készülni lelkileg. Akinek kisebb gyereke van, és még a netezés most kezdődik, annak is érdemes átrágni magát rajta, mert nagyon figyelemfelkeltő még akkor is, ha ez egy végletes esetet dolgoz fel. Ott van benne minden, amire nagyon oda kell figyelni a gyereknél, ha online térben tölt időt, és megrettentem némileg, hogy mennyire nehéz most jól nevelni, én nem is tudom hogyan csinálnám pontosan, ha a fiúk most kamaszodnának épp. Már ők is neteztek, de valahogy akkor még nem volt ez ennyire problémás, legalábbis én így érzékeltem. 

Tudtok valami könnyed sorozatot vagy filmet?

Mostanában annyi nyomasztót láttam, ki vagyok éhezve valami másra. 

Mára ennyit, most telefonált Belami, hogy tánc után beugranak, úgyhogy összerántom a konyhát, mert minden szanaszét még. De hát vasárnap van!    

Arcfrissítő napok

Erre most beneveztem, gyertek ti is, ingyenes.

Valahogy jobban hiszek ebben az arcfiatalításban, mint hogy plasztikai sebész nyúljon az arcomhoz. Most az mondom, hogy az nem fordulhat elő. 

Időnként ráugrok erre a témára, de aztán megint hetek múlnak el gyakorlatok nélkül, szóval próbálom valahogy beilleszteni az életembe, hogy rutin legyen az arcizmaim edzése is. Most négy napig biztosan minden nap foglalkozni fogok ezzel, hátha kialakul valami rendszer. Mondanám, hogy az esti és a reggeli arcápolás része kellene, hogy legyen, de nem mindig van rá idő, főleg reggel, ezzel húzni az amúgy is rengeteg időt a fürdőszobában. (Charlie szerint túl sok időt töltök ott.)

Ti szoktatok ilyesmit csinálni? Rendszeresen? Hová illesztitek be, ha igen?

 

Nagyon nyár van

Én úgy vagyok a nyárral, hogy elméletileg nagyon szeretem, gyakorlatilag meg szenvedek a melegtől az első perctől.

Mára itt olyan elviselhetetlen lett a hőség, hogy nem tudom mi lenne velünk a kilencediken légkondi nélkül. Pedig pár éve nem volt, csak a ventilátor keverte a meleget. 

Mióta meg beleástam magam jobban a fényvédőkbe...

Vettem egy plusz fényvédő krémet az arcomra (nem érdekel, hogy a nappali krémemben van fényvédő, az nem elég Okosszépség szerint sem), azzal levakolom magam minden reggel, akkor is, ha nem süt a nap. Engem nem ver át, mióta kiművelődtem, hogy a fényvédő alap minden évszakban, az kellett volna mindig is, kár, hogy anyám nem foglalkozott ezzel 47 évvel ezelőtt. Mindegy. Lekenem a kézfejemet is, ott olyan vékony a bőr, meg hamar látszik rajta a kor. Ha meg a napon vagyok valóban, akkor minden bőrfelületet lekenek, vagy eltakarok ruhával. Azt hiszem, kicsit ráfeszültem most erre.

Eközben Belami Grúziában:

Igen, hóban tapicskol. 

Minden áldott este küld a napjáról egy 20 perces hangüzenetet, meg képeket, ezek most az esti meséim. Gyönyörű helyeken barangol.

Ez  a mai szállásáról a kilátás. Tegnapiról:

Mondanám, hogy irígylem, de én nem vagyok ennyire (inkább semennyire) kalandvágyó, meg ezt a tempót sem bírnám. Hogy én naponta annyi rengeteg kilométert lenyomjak hegyen völgyön? Kizárt.

Eközben Kismacsó ma napszúrást kapott a gyakorlaton.

Igazán nagyon jó ötlet (nem!) a tűző napon gyakorolni a vigyázz állást. Mit mondjak erre? Inkább semmit. Ő választotta ezt, de soha nem fogom megérteni, maximum elfogadni. 

Más.

2016-ban éreztem először, hogy nem esik jól olvasni már este, ebből arra következtettem, hogy romlik a szemem. Voltam is szemvizsgálaton, kaptam egy 0.5-ös szemüveget, amit elég ritkán használtam. 

Mostanában egyre többet elővettem a szemüveget, de valahogy nem tűnt elégnek. Charlienak volt itthon lerakva egy régi 1-es szemüvege, azt meg erősnek éreztem. 

Aztán tegnap, hirtelen ötlettől vezérelve, beugrottam egy Ofotértbe, és a szemész doktornő épp ott volt. Lecsaptam a lehetőségre, aztán meg jól ledöbbentem. 1.5-ös lencse kell, szóval Charlié nem erős volt nekem, hanem gyenge. Basszus! Erőteljesen vénülök.  

Nyűglődéseim, új rutinok

Az van, hogy tizenhárom nap alatt csak húsz dkg-ot fogytam.
Azért ennyi melóért cserébe ez elég kevéske. Pedig a rendszeres edzések mellett figyelek a kajálásra is, mégis olyan nehezen megy.

Hát jah. Negyven felett megváltozik minden.
Régebben fele ennyi energiával pörögtek lefelé a kilók. Na, az az idő elmúlt. Meg kell küzdeni minden dekáért, és utána is tartani kell, mert visszafelé meg pikk-pakk jönnek a kilók. Ez van. Talán pont ezért, jobban megbecsülök minden leadott súlyt, és nem engedem el magam többé annyira, hogy jól meghízzak.

Másik problémám, hogy rohadt alacsony a vérnyomásom.
Főleg ilyen borús, esős időben. 90/58, meg ilyenek. Ilyenkor úgy érzem magam, mintha lassított felvétel lenék, energiám sincs. Ihatom a kávét számolatlanul, csak percekre élénkít fel.

Érdekesség.
Most beépítettem az arcápolási rutinomba, hogy rózsavízzel spriccelem be a megtisztított bőrömet, és arra kenem a krémet. Nagyon jó módszer.
A szemkörnyékápolóm még mindig az aloe vera az ablakból. Leszedek egy levelét, letörök belőle egy darabkát, és szétkenem a zselét a szemem alatt. Nagyon jó, és egy levél napokig elég, be szoktam csomagolni egy kis papírtörlőbe, és a krémek mellé teszem.

Aztán olyan is van, hogy az edzés utáni fehérje mellé elkezdtem a kollagént szedni.
Belami ugyan csak megmosolygott ezzel a témával, meg azt mondta, hogy egyek inkább sok húslevest, de én azért kipróbálom. (Meg utálom a húslevest.)
Naponta egy adagolókanálnyit kell két és fél deci vízben felkeverni, meginni. Sajnos öklendezek tőle, mert eszembe jut, hogy miből nyerik ki, és még a szagát is érezni vélem, pedig szerintem ez hülyeség. Mindegy, egy hónapot kibírok, úgyis azt olvastam, hogy utána már elég csak hetente egy adag.

Egyéb vitaminokat, nyomelemeket, egyebeket is eszek, de ezeket random, nem minden nap. Egyedül a C vitamin és a magnézium, ami viszonylag rendszeres, inkább próbálok nagyon változatosan táplálkozni.

Nem mindig sikerül.
Jól kitoltam magammal ezzel a vegetáriánus táplálkozással, mert így elég nehéz kordában tartani a szénhidrátot, de még nehezebb a kellő fehérjét összeszedni. Azért igyekszem.

Majd kiváncsi leszek a terheléses vércukor és inzulin értékeimre, de szerintem jó lesz, mert már a múltkor is az volt, és akkor még nem mozogtam ennyire rendszeresen.
Jövő pénteken az is kiderül. 😉