A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rekedt hang. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rekedt hang. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. október 13., csütörtök

Némán

Egy héten belül másodjára ment el a hangom.
Múlt héten csütörtökön kezdődött, de szombaton már elég jól voltam,  majd elmúlt a probléma. Más bajom nem volt, sem megfázásos tünetek, sem egyéb.
Tegnap reggel elindultam látogatni, aztán kb. a második helyen már érztem, hogy "mutálok", csuklott a hangom össze-vissza, és nem esett jól a beszéd. A kilencedik helyről már alig vártam, hogy hazajöhessek, legszívesebben meg sem szólaltam volna. Este kicsit a fejem fájt, de inkább a kimerültségtől lehetett, mert ma reggelre megint semmi bajom azon kívül, hogy nem esik jól hangot kiadni. Nem fáj a torkom, semmim sem, nem értem. Olyan sokat beszélek, hogy túlerőltettem a hangszálaimat? 

Erről eszembe jutott Kismacsó gyermekkori rekedtsége.
Kb. 2-3 éves volt, mikor azt vettem észre, hogy rekedtesebb a hangja, mint előtte. Azt hittem megfázott, de csak nem múlt, sőt mások is észrevették, hogy milyen kis karcos hangja van. Amúgy tök jól állt neki, imádtam, de csak idegesített, hogy mitől lehet. Először a gyermekorvos nézte meg, aztán elküldött bennünket a fül orr gégészetre, de nem találtak semmit. Így aztán megszoktuk az új hangját, sőt, nagyon bejött mindenkinek.

Mindenesetre én ma itthonról dolgozok, és nem beszélek lehetőleg. Majd a telefont is csak sürgős esetben veszem fel, meg hagyom beszélni a másikat, mert nekem ez most nem igazán megy. De utálom! 

2016. szeptember 1., csütörtök

Villanások

Charlie: -Halló, Magyar Nemzeti Park? Szeretnék valakivel beszélni denevér ügyben. Ugyanis a tető burkolata alá költöztek, és annyira elszaporodtak, hogy napnyugta után képtelenség kimenni az erkélyre. Nem tudom van e lehetőség befogni őket, és máshová költöztetni?
Nemzeti Park: -De uram a denevérek nem veszélyesek az emberre, nem emberi hússal táplálkoznak.
Charlie: -Na jó, ezt mondja a feleségemnek!
Nemzeti Park: -Hmmm... Adja meg a nevét és az elérhetőségét, vissza fogja hívni az illetékes!



Lulu: Már két napja ilyen a hangom. Rekedt, nehéz beszélni. Nem fogom megúszni az orvost. Aggódok.
Charlie: Inkább énekeld el a "Jég dupla whiskyvel"-t! Jól állna neked.

Ülünk a buszon a 16 éves, nemi beteg gravidával (mert aznap annyi orvosi papírt olvastam és írtam alá a kórházban), nevezzük őt Nikolettának.
Nikoletta: -Tessék nézni Lulu néni! Annak a srácnak kilóg a zsebéből a pénztárcája. Tiszta hülye, ki fogják zsebelni. Én mindig a csöcsömhöz teszem a pénzt a melltartómba, onnan nem veszik ki csak úgy. Még a mobilomat is odateszem, ha olyan helyen vagyok.
Kicsit később, már a vonatot várom vele. Beszél, egyfolytában beszél hozzám, élvezi, hogy valóban figyelek rá, beszélgetek vele. Szomjasan hadar, csapong, kicsit hangos, gyakorlatilag mindenki hallja, hogy miről mesél, de kezdem megszokni.
Egyszerre elhalkul, csöndesen mondja: -Én kiloptam volna a zsebéből a tárcáját annak a fiúnak, ha nincs ott Lulu néni.

Szerda este, 22 óra után, befedve Kismacsó összes könyve és füzete, felcímkézve, már csak rá kell írni a nevét, és azt, hogy 10.d.
Charlie: -Majd ráírja ő, hagyd már! Csináljon ő is valamit ebben a témában!
Lulu: -Neeeem! Ezt én csinálom, ezt csak én tudom jól csinálni, kifejlesztett módszerem van, minden mozdulatnak helye van. És lassan csak ez marad nekem a gyerekkorából.