Egy héten belül másodjára ment el a hangom.
Múlt héten csütörtökön kezdődött, de szombaton már elég jól voltam, majd elmúlt a probléma. Más bajom nem volt, sem megfázásos tünetek, sem egyéb.
Tegnap reggel elindultam látogatni, aztán kb. a második helyen már érztem, hogy "mutálok", csuklott a hangom össze-vissza, és nem esett jól a beszéd. A kilencedik helyről már alig vártam, hogy hazajöhessek, legszívesebben meg sem szólaltam volna. Este kicsit a fejem fájt, de inkább a kimerültségtől lehetett, mert ma reggelre megint semmi bajom azon kívül, hogy nem esik jól hangot kiadni. Nem fáj a torkom, semmim sem, nem értem. Olyan sokat beszélek, hogy túlerőltettem a hangszálaimat?
Erről eszembe jutott Kismacsó gyermekkori rekedtsége.
Kb. 2-3 éves volt, mikor azt vettem észre, hogy rekedtesebb a hangja, mint előtte. Azt hittem megfázott, de csak nem múlt, sőt mások is észrevették, hogy milyen kis karcos hangja van. Amúgy tök jól állt neki, imádtam, de csak idegesített, hogy mitől lehet. Először a gyermekorvos nézte meg, aztán elküldött bennünket a fül orr gégészetre, de nem találtak semmit. Így aztán megszoktuk az új hangját, sőt, nagyon bejött mindenkinek.
Mindenesetre én ma itthonról dolgozok, és nem beszélek lehetőleg. Majd a telefont is csak sürgős esetben veszem fel, meg hagyom beszélni a másikat, mert nekem ez most nem igazán megy. De utálom!
