Jó éjt!

Pont így képzeltem ezt a mai napot.
Reggel sokáig aludtunk, először én ébredtem 8.30 körül.
Kimentem a konyhába reggelizni, kávézni, majd hamarosan megjelent Kismacsó.
Kakaót kért, meg evett is, és pont végzett, mire Belami kidugta az orrát a szobából.
Ő csak kakaót kért, és a borzas feje egy német könyvbe mélyedt, mert most ez az új mániája, hogy ő legalább olyan jól megtanul németül, mint ahogy angolul. (Mintha nem lenne épp elég dolga így is.)
Beszélni vágyik ezen a nyelven is, a német logikáját keresi. Szerinte aki a magyar logikát erőlteti rá más nyelvre, az soha nem tanul meg jól az adott nyelven.
Ezért szövegeket olvas, kifejezéseket tanul, a nyelvtani részt letudta a gimiben, azzal láthatóan nem törődik tovább.
Halálosan irigylem, úgyhogy egy ideje a bakancslistámon van a nyelvtanulás.

Aztán Belami elment az ócskapiacra (másik mánia, ezt tőlem örökölte), Kismacsó belebújt a számítógépjébe, én meg leszaladtam egy ex kollégám elé, aki receptet hozott nekem Letroxra.
Kicsit pletyiztünk, megint megerősített abban, hogy ideje volt váltani.

Majd "főztem" ebédet, azaz rendeltem pizzát.
A fiúk jó ötletnek tartották, nekem meg kényelmes volt.
Alig fejeztük be az evést, jött Anyu sminkelni. Egy meglepetés buliba mentek vidékre, ahová engem is meghívtak, de mivel ők ott is alszanak, inkább nem mentem. Ha hazajöttek volna este, akkor elmentem volna velük, de így, ráadásul Charlie nélkül, inkább nem.

Belami elment Széphajúhoz, mi meg Kismacsóval sziesztáztunk egyet, aztán elmentünk shoppingolni gyalog. Jó gyorsan mentünk, illetve csak én, mert én hármat lépek, míg Kismacsó egyet.
Útközben a verekedés lélektanáról tartott nekem kiselőadást, igazán érdekes volt. Főleg, mikor gyakorlatban is tanulmányozhattuk a dolgot, mert épp előttünk egy sovány cigány nő csépelni kezdett a lábáról levetett papuccsal egy pasit. Néztünk, mint a Mónika showban.

Mivel estére Kismacsó is elpályázott Kisszőkéhez, szépítkezésbe fogtam.
Megcsináltam és befestettem a szemöldökömet, meg a szempillámat. Körmöt lakkoztam, ilyenek. Legalább most nem Charlie előtt, nehogy nőjön a kiábrándulási faktor. Legyek titokzatos, vagy mi.

Azt hiszem elteszem most már magam holnapra.
Jó éjt!

Hangolódás a hétköznapokra

Na, sikerült végre leülni egy percre.
Főztem, mostam, takarítottam (kicsit), pont mint vasárnaponként általában. Szoktatom magam a holnapi "régi kerékvágáshoz", amihez csöpp kedvem sincs. Nyilván ezzel nem vagyok egyedül.

Házi kozmetika keretében csináltam egy arctisztítást Kismacsónak (rendkívül korpás szeborreás a bőre) és akkor már magamnak is.
Neki egy herbás nyugtató maszkot tettem fel a végén, magamnak meg barackmag olajjal masszíroztam, ami további pórustisztítást eszközölt (hasonló hasonlót old elv alapján), és táplált.

Ami jó még.
Van olyan tervem, hogy tanulok valamit. Azt hiszem nyelvet fogok, mert azzal soha nem voltam jóban. Nem szeretek megszólalni más nyelven, és a rossz hallásom miatt a beszédértéssel is vannak gondjaim (még magyarul is, nemhogy máshogy).
Nyelvvizsgám van németből, de semmit nem tudok már, és franciát tanultam négy évig a gimiben, de azt meg mindig is leírva tudtam csak kezelni.
Az általános iskola az orosz jegyében telt, ám azt meg inkább hagyjuk, mert néma csend.
Szóval angolt szeretnék...

Utána fogok járni az olvasó szemüvegnek, ezt a kérdést rövidre zárom hamar.

Mindenképp beadom pár munkahelyre a jelentkezésemet, szerintem még olyanokra is, ahová nem feltétlenül szeretnék menni, de legalább gyakorolom, hogy miként "adjam el" magam, ha arra kerül sor.

Aztán van még két titkos tervem is, azokról majd akkor, ha lesz belőlük valami.

Életmód.
Nem ismétlem önmagam, mert már százszor értekeztem róla. Fogyni szeretnék, rendszeresen mozogni.
Kajálással tisztában vagyok, és többnyire tartani is tudom, ha akarom, de ez már önmagában nem elég. Nekem nem.
Ezért továbbra is előnyben részesítem a sétát busz helyett (ez hetente ötször 60 perc minimum), és most a változatosság kedvéért a szobabiciklit nyüvöm majd hetente háromszor, esetleg kétszer, plusz egyszer valami más mozgás.
Majd, ha ez uncsi lesz, akkor kitalálok mást. Ezer a lehetőségek száma. :-)  

Most pedig elmegyek hajat mosni, mert a szép bőrömhöz az is kell, hogy ápoltnak érezzem magam. Kis örömök. ;-)