A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mamusz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mamusz. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 25., vasárnap

Karácsony 2016

Mi pénteken vesztünk össze Charlieval, ami nálunk karácsonykor menetrendszerű, így most örültem, hogy hamarabb túlestünk rajta.
Ahh, csak a szokásos: ki mit nem csinált, csinált az ünneppel kapcsolatosan (ajándékvásárlás pölö'), csak az a baj, hogy nekem nagyon elgurult a gyógyszerem, és mondtam olyanokat, amiket nagyon nem kellene: "Ha ennyire sz.r minden, amit csinálok, akkor váljunk el!", és hasonló finomságok, nagyon olaszos vérmérsékletem van, be is rekedtem, annyit ordibáltam Charlieval.
Összességében azért dühödtem be ennyire, mert nagyon igazságtalannak éreztem Charlie kirohanását, és megvadultam. Szerencsére a gyerekek nem voltak itthon a szereplésemen, még jó.
Ettől aztán mindketten észhez tértünk, és a lehető legolajozottabban csináltuk végig az elmúlt két napot, egy hangos szó nem esett közöttünk, azt hiszem nagyon rendben volt a karácsonyunk az idén.

Szombaton mi már reggel elkezdtük a saját kis négyes ünneplésünket: Charlie csinálta a főételt (én pénteken megsütöttem a sütiket, megcsináltam a levest), mi a fiúkkal díszítettük a fát.
Aztán kései ebéd, ajándékozás.

Hopp, hopp, ajándékaim!
Kaptam egy Bialetti kávéfőzőt Charlietól:



A fiúktól ezt a csodálatos mamuszt:




És még parfümöt vett nekem Charlie, a karkötőt meg ma kaptam sógornőméktől:




Este mentünk Anyuékhoz a szokásos közös ünneplésre, szépen kiöltözve, én még sminkeltem is.

Ma keresztlányéknál voltunk, ott volt anyósom is, így Charlie családjával is megünnepeltük a karácsonyt.

Holnap a fiúk mennek az apjukhoz, nekünk meg elkezdődik a valódi pihenés, ennek örömére le is töltettem Charlieval öt filmet, amiket az előbb választottam ki trailerek alapján.
Hjaj, ezek ám a kellemes elfoglaltságok! Annyira, de annyira lelassítanám most az időt.

2016. november 6., vasárnap

Egyéb jóságok a hétvégéről

Én itthon mamuszban szoktam csoszogni, mert fázós a lábam, de nagyon.
Na már most, a csoszogásnak köszönhetően átlag kéthavonta kikopik az aktuális lábravalóm.
Ezt pénteken csíptem meg hétszáz forintért a plázában, míg a filmre vártunk.




Belül finom bolyhos, meleg, kívül meg kutyás, szóval "no problem".
Lehet, hogy nem éppen engem céloztak meg ezzel a dizájnnal, de annyira mókás menet közben lenézni a lábamra, és felvidulni a mozgó kutyáktól. (Reggel kómásan, kezemben a tejszínes kávémmal különösen.)
Szombat este Belami a konyhában olvasott, mikor a színház előtt, talpig díszben száguldoztam a szoba és a fürdő között, lábamon akkor még mamuszban. Hirtelen megtorpantam, mert eszembe jutott, hogy még nem is látta a legújabb szerzeményemet, úgyhogy az egyik lábamat magasra emelve meglengettem a szeme előtt a kutyát.
-Hát nem gyönyörűséges? -kérdeztem tőle.
Meghökkenten felnézett, majd rezignáltan azt mondta: -Pompás.
Áhh, semmi érzéke az ilyen dolgokhoz!

Ezt a finomságot meg Széphajú küldte nekünk:




Otthon voltak Erdélyben, onnan hozták.
Olyan finom volt, hogy mire Belami is kért volna egy kockát, el is fogyott. Így járt. :-)

2016. március 21., hétfő

Új mamuszkám

Szörnyen fázós a lábam, főleg este, úgyhogy egyik mamuszt a másik után nyüvöm szét.
Eddig a vastag, kötöttek játszottak, most kicsit tavasziasabb a forma, de belül még mindig meleg és bolyhos. Amúgy meg olyan, mint egy balettcipő, ezzel együtt csúszik is, úgyhogy vigyáznom kell benne a rohangálással.