2020. február 15., szombat

Tengek-lengek

Még mindig nem kaptam el senkitől semmit.
Rengeteg beteg van körülöttem, Charlie elég rendesen belemászott ebbe a torokfájós, taknyos vírusba, Kismacsó is beteg volt a suliban. Ő már csak az orrát fújja, de azért tolom beléjük az akácmézes, citromos teát, meg a vitaminokat. Meg magamba is, hátha nem kapom el tőlük. 

Belami jól van, ma ultrahangos továbbképzésen volt, azt mondta, nagyon hasznos és jó volt.
Holnap meg ügyeletes lesz egész nap, úgyhogy most sem tudott hazajönni sajnos.

Én nem tudom, de ez a nap úgy folyt el, hogy szinte észre sem vettem.
Reggel aludtunk nyolcig, aztán kényelmesen megreggeliztünk, utána kimentünk a piacra. Rengeteg pénzt hagytunk ott, de a hűtő dugig van finom sajtokkal, savanyúsággal, Charlienak szalonnával, kenőmájassal. Van méz, citrom, vettünk kávékapszulákat, teákat, gombát, gyümölcsöt, Kismacsónak 6+2-es Túró Rudit. Éhen biztosan nem halunk mostanában.
Itthon Charlie csinált egy isteni gombalevest, meg főzött tésztát, hozzá paradicsomos, babos, húsos ragut, nekem meg van még vöröslencsés bolognaim, azt tettem a tésztára, no meg sajtot.
Délután tengtem, lengtem, kimostam Kismacsó egyenruháját, de más értelmeset nem nagyon csináltam. Ez most egy ilyen nap.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése