pedig a héten két napból, kétszer áztam bőrig.
Az a meglátásom, ha én arra adom a fejemet, hogy tömegközlekedve megyek látogatni valahová, akkor egyből esni kezd.
Tegnap csak lazán esett, az esernyőm is bírta, bár hazafelé már voltak bajok.
A buszon ment a köhögés, prüszkölés, egy srác meg olyan büdös volt, mintha kakiban fürdött volna meg, komolyan megbántam, hogy nem máshogy szerveztem le ezt a rövid utat. A sálat a szememig húztam, annak legalább öblítő illata volt/van.
Aztán rohadtul rákezdett az eső, úgyhogy nem tiltakoztam, mikor Charlie mondta, hogy kijön elém, és hazarepít a focija előtt.
Otthon aztán alapos kézmosás után forró, mézes, citromos teát ittam. Amúgy meg vagyok róla győződve, hogy mi azért nem szoktunk megfázni, mert télen minden áldott nap nyomjuk a forró teát, naponta többször is.
Ma meg...
Reggel nagy vidáman megreggeliztem, csináltam róla kreatív (muhaha) videókat a sztorimba, aztán elindultam az irodába ügyeleti napra. Láttam én, hogy világvége közelít, de bíztam az esernyőmben, meg abban, hogy közel van a munkahelyem.
Hát ja. Az esernyőm kuka, és úgy eláztam, hogy Charlie hozott utánam száraz ruhát, mert a nadrágom vállalhatatlanul vizes lett. És még a jég is elvert.
Mondanám, hogy ennyit a mai napról, de inkább nevetgélek a "szerencsémen", mert végül is itt ülök a jó meleg irodában, száraz a nadrágom és a zoknim is, szóval no para. Csak a türelmem ne hagyjon el! 😂
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése