Nem tudom elmesélni milyen jó volt reggel arra ébredni, hogy elkezdődött a a fenti. :-)
Tegnap megvolt a munkahelyi ünnepség, többé nem titok, hogy jövőre másik otthonban dolgozok.
Már az sem tabu, hogy nem igazán segíteni megyek, hanem a nyugdíjba készülődő kolléga helyét veszem át.
Annyira nem, hogy az ünnepség után visszavittük a projektort abba a bizonyos otthonba, és az ügyeletes gyermekfelügyelő konkrétan arra biztatott, hogy mutassam meg Charlienak az új helyemet (szóval rohadtul mindenki tudja már).
Kicsit be vagyok sz.rva, nem mondom.
A nyugdíjba menő kolléga (legyen a neve Zsuzsa) eléggé más típusú, mint én, azt hiszem Margó ellenpólusa. Igazi kemény, szigorú asszony, az ő otthonában rend és fegyelem van.
A lányai, ha kiszabadulnak az ellenőrzése alól, akkor vadak, sőt gonosznak láttam őket azon a kiránduláson.
Én valahol Margó és Zsuzsa között helyezkedek el: nem vagyok vasakaratú, de annyira lágy sem. Nem tudom elég lesz e ez a közepes vérmérséklet, nem futok e bele abba, hogy mindenki mást vár majd tőlem: a gyerekfelügyelők (legyek legalább olyan szigorú, mint Zsuzsa ((haha))), a gyerekek (egyáltalán ne legyek olyan, mint Zsuzsa).
Valahogy úgy kellene odamennem, hogy határozott elképzeléseim vannak a saját stílusomról, és azt következetesen tartani. Bye-bye sodródás az árral, konfliktuskerülés!
Mindenesetre most félretoltam a munkát, szeretnék töltődni, pihenni.
Ennek örömére ma takarítottam, és mindjárt indulunk bevásárolni Charlieval, a lista már kész.
Holnap még ajándékok beszerzése, este mézeskalácsozás.
Pénteken, ami kimaradt az előző két napból, plusz összes egyéb süti megsütése karácsonyra.
Jó lenne odafigyelni a kajálásra (ne szaladjon el a paci túlzottan, mert már eléggé tépi a szárat), és tornázgatni.
Na, majd meglátjuk. ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése