Hetek óta tologatom, mert hol a meleg, hol a mensi tett keresztbe, az ősz hajszálak meg egyre csak szaporodtak, már nem szerettem tükörbe nézve fésülködni. Természetesen rajtam kívül ez senkinek nem tűnt fel, de én akkor is láttam, és teljesen szétzúzta a jól ápoltság érzetemet.
Most másképp csináltam a hennát, mert nem főztem alaplevet, csak langyos vízzel, meg citromlével kevertem ki a zöld port, aztán Charlie már kente is fel a mosatlan, száraz hajamra. Jó vörös lettem, de nyár van, és én pont így szerettem volna. ;-)
Meg mondtam Belaminak, mielőtt elment kerti sütögetésre a barátaival, hogy majd 22 óra körül gondoljon a holnapi szülinapjára, mert kb. akkor jelzett annak idején, hogy indulni fog.
Szóval épp 21 éve ilyenkor főtt kukoricát burkoltam, és valami vetélkedőt néztem a tévében, és nagyjából eszembe sem jutott, hogy én már másnap anya leszek. Hi-he-tet-len. Komolyan.
És most meg mi Kismacsóval megnézünk egy horrort, mert ez közös gyengeségünk, hogy imádjuk a gagyi horrorokat. Rohadt jókat röhögünk közben is, mert figyeljük egymást, hogy ki ijed meg a várható és kiszámítható eseménytől jobban, sőt, azt megelőzve rémisztgetjük egymást. (Ok, hogy csak 15 éves még, de nélkülem is megnézné már úgyis.)
Szóval: húúúhuhúú, megyek is borzongani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése