Olvasok kettő blogot, amit orvosok írnak. Mindkettő állami kórházban dolgozik, és nagyon elkeseredett.
Én meg attól rettenek meg, hogy Belami is így pofára esik majd. Most még olyan lelkes, annyira friss, lendületes.
Tavaly kifejezetten jól érezte magát a kórházi gyakorlaton, minden este hosszan mesélt róla, hogy mit próbált ki, milyen műtéten volt bent. Nagyon élvezte. A nővérek szerették, kényeztették, bejuttatták mindenhová. Volt kedvenc betege, aki csak őt akarta, elzavarta a nővérkét maga mellől, hogy Belami menjen vért venni, tisztázni (ápolási gyakorlat volt, mindent csinált).
Örültem, hogy elismeri az ápolók munkáját (is), és remélem, hogy soha nem felejti el, amit erről akkor gondolt. Annyira szeretném, ha nem csak orvos lenne, hanem nagyon jó orvos. Azt igazán szeretném.
Egy ideje más füllel hallgatom, amit az emberek az orvosokról mondanak. Elkeserítő. Az emberek nagy része utálja az orvosokat, vagy legalábbis sztereotípiák mentén gondolkozik róluk. Ettől összeszorul a szívem, mert Belamira gondolok. Hogy mennyit tanul, és még mennyi rengeteget fog, aztán meg mekkora felelősség lesz rajta, és mégsem lesz megbecsülve esetleg. Vagy utálni fogják azért, mert orvos, mert gennyesre keresi magát a szemétláda, ilyenek. Meg minek kapnának több fizetést épp ők, hiszen más is végzett egyetemet.
Aham. Mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy orvosira járjon. Meg lehet próbálni, aztán összehasonlítani bármivel. Addig meg...
Nem véletlen, hogy aláíratják velük: vissza kell fizetni a képzés árát, ha elmennek külföldre. Mert elmennek sajnos. És aki menni akar, az még az aláírt papír ellenére is menni fog, mert meg fogják fizetni máshol a tudását.
Szóval nem tudom mi van/lesz ebben az országban, ahol nem érték, aminek annak kellene lennie.
Arról majd egy külön bejegyzés lesz, hogy mi folyik a szociális szférában. Egyszerűen elkeserítő. Még nekem is, aki pedig nem szokott/szeret politizálni.
Megmondom őszintén nagyon-nagyon sötéten látom az ország jövőjét.
Egyetértek. Most képzeld el, hogy a sulis gyerekorvos itt nálunk piál. De úgy rendesen! Már feljelentették, de egyszerűen nincs orvos a helyére, így vidáman praktizál! És ez a doki fogja beadni a gyerekemnek a 12 éves oltást. (azt nem tudom, hogy a házi gyerekorvosunk beadhatja e?? vagy csak a sulis?? mert szívem szerint nem engedném, hogy ő ) Rengeteg orvos, nővér, ápoló elment már és nincs a helyükre fiatal, lassan csak idősekkel találkozunk, akik pár év múlva elmennek nyugdíjba. De bőven vannak, akik nyugdij mellett dolgoznak, 70-75 évesen! Mi lesz velünk, mi lesz a jövő orvosaival és ápolóival??? :(
VálaszTörlésSajnos ilyen történetem nekem is van: 70 feletti gyermekorvos, aki nem vette észre, hogy a 12 éves gyermek terhes, pedig megnyomkodta a hasát a harmincvalahanyadik héten. Rémes.
TörlésMindezt nyilván azért tehette meg, mert még mindig hagyják dolgozni. És azért hagyják dolgozni, mert nincs senki a helyére. Nagyon szomorú ez.
Szerintem beadhatja más is az oltást, ha kéred.
Én is ilyen lelkes voltam, imádtam a gyakorlatokat, a műtéteket, mindent. imádtam a kórházban dolgozni, a betegekkel törődni. 4 évet húztam le, és nem azért hagytam ott, mert nem szerettem. hanem azért, mert 3 műszakban, 80 ezerért dolgoztatnak. A vidéki kórházban 3 osztályra volt 1 ügyeletes orvostanonc!!! 3 belgyógyászati osztályra! Nonszensz! És igen, mindenki elmegy, aki tud. És nem is mindig a jobb fizetésért, hanem egyszerűen azért, mert külföldön az egészségügyben dolgozóknak van tártadalmi elismerése.
VálaszTörlésOtt a pont. Nem tudok mit hozzátenni. :-(
TörlésAmikor apum stroke-ot kapott, egy afrikai orvos volt éppen ügyeletben, mire én hazaértem hozzájuk egy vidéki kisvárosba. Semmire nem tudott válaszolni, de még kitérő válasszal sem, szerintem nem is értette, mit kérdezek, így megvártuk apum saját belgyógyászát konzultálni, aki rendre túlterhelt. Szomorú, nem tudom, hogy kommunikálnak így ezzel a külföldi dokival a betegek, orvoskollégák, vajon mennyire lehet megbízható a tudása, de nem akarom lebecsülni, csak akkor élet-halál között egy bizonytalan és nem kommunikatív doki nem annyira nyugtatott meg bennünket. Emellett főként mióta én is olvasok orvosblogokat, vagy amióta én magam is feküdtem már bent 2 hónapot, nem tudok szinte senkire haragudni, akármennyire kellemetlen tapasztalatokat is szerzek egy kórházban, olyan mértékű a leterheltségük. Aki megérdemelné a jobb elismerést, nincs méltó helyen, ezzel szemben az orvos- és nővérhiány miatt felhígult a szakma az alkoholista vagy túl idős vagy nem kellő szakmai tudásúakkal sajnos. Remélem, mire Belami végez az egyemen, kialakult, tisztább perspektívája lesz, bárhol is helyezkedik el!
VálaszTörlésÉn is ebben reménykedek Heni. Hogy mire végez, rendeződnek a sorok valamennyire.
Törlés