A nyavalyáimról, mint nagyanyám

Hétfőn 11 körül kezdődött, hogy fájt a fejem, és szédültem.
Na, ez egyre rosszabb lett, én meg nem vettem be gyógyszert, mert kemény vagyok, mint a fagyott kutyaláb.
Estére már komolyan nagyon rosszul éreztem magam, de az elesettségen, meg szédülésen kívül semmi más bajom nem volt, nem mintha az nem lett volna épp elég.
Aztán másnap reggelre semmi, szóval kezdem azt hinni, hogy a hepatitiszes oltás a felelős ezért. Mondjuk azt nem nagyon értem, hogy miért oltás utáni harmadik napon lett ez, de mindegy.

Jövő héten szemészetre megyek, mert azt hiszem olvasáshoz, meg a számítógép előtt már kellene szemüveg nekem.
Remek, öregszem, elhasználódok (mármint a szemem). Gyanítom, hogy ezért nem olvasok mostanában annyit, és fejfájós is ezért vagyok gyakrabban.

Aztán.
Ne nézzétek meg a Valami követ című horrort, mert halál idegesítő film! Komolyan.
Én két részletben abszolváltam, ezért hétfőn éjszaka rémálmodtam tőle, tegnap este meg csak simán felment tőle az agyvizem. Öreg vagyok én már ehhez.
A mostani fiatalok simán nyomkodják a telefonjukat a nagy izgalmak közepette, majd a foguk között szűrik, hogy "Baromság", míg én az ujjaimmal takarom a szememet, és csak a résen kukucskálok kifelé.
Egy-két napig még biztosan a hátam mögé nézek majd, hogy nem sétál e mögöttem valaki olyan zombis járással. Muhahaha!

Az idő alvásra predesztinál...

Meg pénteken megkaptam a második szurimat hepatitis ellen (tele az ügyfélkör fertőzöttel, nem kellene elkapni), gondolom dolgozik az immunrendszerem ezerrel azon is.

Ésss! Pénteken meglett a sminktetoválásom: szempillasűrítés. Ennyit mertem bevállalni.

Na, ez szemből konkrétan nem is látszik, csak maximum annyi, hogy nem olyan hókadt (színtelen, tompa, ilyesmi) a tekintetem szemceruza nélkül.
Charlie észre sem vette, míg nem mondtam neki, de talán megnyugodott végre, mert borzasztóan ellenezte ezt az egészet. Szerintem azt hitte, hogy valami kleopátrás förmedvényre készülök, vagy nem tudom, mert igazából nem lehetett erről értelmesen beszélni vele, annyira elutasító volt. Pedig ennél jobban ismerhetne, hogy az én natúrságomba nem fér bele annyira feltűnő, főleg nem maradandóan.
Igazából ezzel az egésszel az volt a célom, hogy ne kelljen folyton szemceruzázni, főleg a full allergiámnál lesz jó, amikor nyugodtan dörgölhetem a szemem, nem leszek panda maci.

Majd négy hét múlva lesz korrekció (már látom hol kell), és utána 8-10 nappal már a végleges állapot.

Most nem túl szép, mert a képhez képest kicsit puffadt a szemhéjam még pár napig, de igazán nem vészes, alig lehet észrevenni.

És nem fájt a tetoválás, tényleg nem.
Profi érzéstelenítővel ahhoz tudnám hasonlítani, mintha kicsit jobban megnyomott szemceruzával dolgozna rajtunk valaki. Ennyi. :-)