A nyavalyáimról, mint nagyanyám

Hétfőn 11 körül kezdődött, hogy fájt a fejem, és szédültem.
Na, ez egyre rosszabb lett, én meg nem vettem be gyógyszert, mert kemény vagyok, mint a fagyott kutyaláb.
Estére már komolyan nagyon rosszul éreztem magam, de az elesettségen, meg szédülésen kívül semmi más bajom nem volt, nem mintha az nem lett volna épp elég.
Aztán másnap reggelre semmi, szóval kezdem azt hinni, hogy a hepatitiszes oltás a felelős ezért. Mondjuk azt nem nagyon értem, hogy miért oltás utáni harmadik napon lett ez, de mindegy.

Jövő héten szemészetre megyek, mert azt hiszem olvasáshoz, meg a számítógép előtt már kellene szemüveg nekem.
Remek, öregszem, elhasználódok (mármint a szemem). Gyanítom, hogy ezért nem olvasok mostanában annyit, és fejfájós is ezért vagyok gyakrabban.

Aztán.
Ne nézzétek meg a Valami követ című horrort, mert halál idegesítő film! Komolyan.
Én két részletben abszolváltam, ezért hétfőn éjszaka rémálmodtam tőle, tegnap este meg csak simán felment tőle az agyvizem. Öreg vagyok én már ehhez.
A mostani fiatalok simán nyomkodják a telefonjukat a nagy izgalmak közepette, majd a foguk között szűrik, hogy "Baromság", míg én az ujjaimmal takarom a szememet, és csak a résen kukucskálok kifelé.
Egy-két napig még biztosan a hátam mögé nézek majd, hogy nem sétál e mögöttem valaki olyan zombis járással. Muhahaha!