Nincs időm semmire

Lehetne ez a vezérmondatom mostanában.

Különben meg nem értem. Nincs kisgyerekem, a munkám is kötetlen (lehet pont ez a baj), nem járok nagyjából sehová rendszeresen. Ehhez képest...

• Hetekig nem jutok el egy turkálóba, ruhaüzletbe.
• Kellene egy új szandál, mert tavaly nyár végén kidobáltam az összes reménytelen darabot.
• A Dechatlonba kellene mennem, mert elnyűttem a sport titokzoknijaimat, meg szét akarok nézni.
• Elfogy lassan az éjszakai - és nappali krémem, de soha nem esik útba a kozmetikai ellátó. 
• Megint hennáznom kellene a hajamat.
• Ezer éve nem festettem be a szempillámat és a szemöldökömet.
• Egy bőrradírozásról, vagy fátyolmaszkról már nem is beszéve, lassan azt sem tudom, hogy mi az. 
• Megígértem Belaminak, hogy elmegyek pár szűrésre, de időpontfoglalásig sem jutottam még.
• A fogászaton is lenne dolgom.
• Itthon neki kellene esni a lakásnak, és nagytakarítani, selejtezni.

Ehhez képest..

Charlieval mi mindig rohanunk. Ez a hétvége -például- úgy indult, hogy pénteken reggel elrobogtunk a piacra egy gyors körre, aztán felszedtük anyósomat egy nagyobb bevásárlásra a hosszú hétvégére, de már tízre Charlie vitte az autót szervízbe. Én meg kipakoltam, dolgoztam, levittem Mórt a második sétájára (az első reggel hatkor volt esedékes), ebédet melegítettem, aztán mentem egy régi kolléganőm munkahelyére, hogy induljunk a közös fodrászunkhoz, ami egy másik városban van. a régi munkahelyünk színhelyén. Onnan siettem haza, mert Belami érkezett, de egy rövid online tolmácsvizsga után ment is a haverjához, mi meg az esti hosszabb sétára Mórral. 

Szombaton Charlie elment a tesójáékkal anyósom eladott házába pakolni, selejtezni, én meg főztem, mert érkezett Iluska is, meg mindkét fiú itthon volt, plusz Mór, akinek ugyancsak vannak szükségletei. 

Igazából ez a rész pont nagyon jó volt nekem, nem kell sajnálni, mert rengeteget beszélgettem Belamiékkal, meg lazultunk a délutáni kávénk felett, de el is ment a nap megint.

Vasárnap a konyhában üldögéltünk mindannyian, míg Charlie összedobott egy laza kis zöldséges tarhonyát, pedig volt még az előző napi lasagnéból, meg rántott hús anyósomtól. Aztán kis ejtőzés után kirándulni mentünk, Kismacsó inkább maradt itthon, meg várta a barátnőjét. Hazafelé már a vonathoz vittük Iluskáékat, mert elég sokáig mászkáltunk a Tisza partján (ott szeretnék lakni most épp). 

És ma!!!

Végre kicsit lassabb lesz a tempó, Charlie elment horgászni, én meg takarítgatok, főznöm nem kell, rendbe teszem a lábamat, mert holnap már lakkoztatni szeretnék az unokatesómmal. Ezt néztem ki:

A kezemen meg egységes rózsaszín lesz a manikűr. Legközelebb meg lila, mert a lábamon két kört bír a lakkozás. 

Aztán ma futni is akarok egy jó kis filmmel. Ezek a tervek.