Káosz, majd pihenés

Reggel úgy ébredtem, hogy káoszos vagyok.
Igazából, ami megkevert, hogy kedd helyett vasárnap hajnalban jött meg, és alig találtam betétet itthon, én nem is tudom hogy lehetek ilyen hanyag (pedig pénteken is voltam Rossmannban kókuszos samponért & balzsamért).
Szóval félálomban feltúrtam mindent, végül a táskámban találtam csak.
Aztán rájöttem, hogy így nem fogunk hajat festeni, bár hennánál nem tudom, hogy él e a "menstruáció alatt nem a legeredményesebb hajat festeni" elv, de igazából mindegy is, mert semmi kedvem így mocsánkolni az egésszel, úgyhogy tolom egy hetet a hajfestést.

Charlie kicsit jobban lett, mert a reggelin kezdett nyűglődni ébredés után (mit egyen? mitől nem lesz baja?), úgyhogy nem nagyon, de összevesztünk. Kizavartam a konyhába, én meg a feje tetejére fordítottam a szobát, mert tegnap csak az maradt el, tekintve, hogy egész nap kis sem mozdult onnan.
Mikor a fiúk is felébredtek végre, akkor kiosztottam nekik is a feladatot, Belami háborgott, hogy hagyjam őt tanulni.
Végül Kismacsó magára vállalta, hogy a dögnehéz töves fenyőt felcipeli a zárószinten lévő tárolónkba, mert az erkélyre nem volt szívem egyből kitenni (túl nagy a hőmérséklet különbség).
Majd később elvisszük Anyuékhoz, ők meg kiültetik. (Amúgy tavaly is ez a fánk volt, Anyuék elfelejtették kiültetni, csak úgy kint volt a kertben a vödrében, és olyan szépen kihajtott, hogy idén is megutaztattuk hozzánk karácsony alkalmából.)

Charlie meg elsétált a boltba nekem betétet venni, azt hiszem ezzel be is bizonyította, hogy MINDENBEN számíthatok rá.
Igaz, hogy a boltból felhívott, hogy most akkor melyik legyen. Valahogy így:
-Nincs az a márka, csak ..... van. Narancssárga, vagy rózsaszín csomagolású kell?
Mit tudom én?! Ezt nem nagyon szoktam használni, csak a másikat. Mi van ráírva?
-Sok minden..., semmi.
-Azt keresd, hogy normál, vagy szuper, vagy ilyesmi!
-Erre az van írva angolul, hogy éjszakára, és hosszabb..
-Egy frászt! Az nem kell, mert az már olyan, mintha be lenne pelenkázva az ember. Normált akarok.
-Akkor narancssárgát?
-Hát, ha az a normál, akkor azt.

Én közben rendbe kaptam a szobát, paníroztam a húst.
Belami a konyhába jött ki tanulni, valahogy szereti, ha zizegnek körülötte (erre szocializálódott a kollégiumban az elmúlt években).
Csak sajnos megláttam, ahogy a laptopján orvosi videót néz egy agy nélkül született kisbabáról, amitől egyből kész lettem. Még most is a hatása alatt vagyok, pedig csak néhány másodpercre pillantottam oda.
Azért azt csak megkérdeztem, hogy az hogyan lehet, hogy mégis él, mire Belami elmagyarázta, hogy az agytörzse ép, ami miatt bizony élhet, bár... Na, ezt inkább hagyjuk is, ez nem az a téma, amivel foglalkozni szeretnék.

Kismacsó a fa cipelése után elfutott edzeni, ebédre meg haza is ért.

Aztán kedélyesen megebédeltünk együtt, bizony, még Charlie is, bár ő óvatosan azért.
Aztán később sütöttem sütit, csomagoltam Belaminak, mert indult vissza az egyetemre, holnap vizsgázik.
Igazából nekem már semmi dolgom, mert tegnap hajat mostam, meg körmöt is lakkoztam, az edzős cuccom bepakolva (reggel ott szeretnék kezdeni), úgyhogy innentől tényleg csak pihenek, tengek és lengek. Ahogy vasárnap este kell. ;-)