27-e van, 17 hónapja már a "kattanásnak"

Ugyan nem akarok minden hónapban összefoglalót írni az új életmódomról, mert nincs új benne már, amit nem írtam le róla, de most rárévedtem, hogy pont az a nap van.

A súlyomat tartom, most elengedtem azt, hogy fogyjak még.

Inkább feszesedni szeretnék, meg több izmot, nem akarom, hogy azt kérdezgessék, beteg vagyok e. Sajnos 40 felett nem mindig szépít a fogyás, sőt.

Megtartani nehezebb, mint megszerezni az áhított súlyt. Nekem. 

Sajnos lenne hajlamom visszatérni a rossz szokásaimhoz, úgyhogy a kontrollt továbbra is tartani kell, viszont már nem méregetek, és ettől nekem! nehezebb. Egyre nagylelkűbb tudok lenni magamhoz, meg a fáradtság is arra ösztökél, hogy csokival dobjam fel a hangulatomat, szóval a kiszámolt, leszámolt kalóriákkal nekem! könnyebb volt. 

A megoldás az elmradhatatlan reggeli mérlegre állás, ezzel időben el tudom kapni a saját grabancom. Biztosan sokan nem értik ezt, de én ismerem a működésemet, nekem erre tényleg figyelnem kell, ez van. Tök jó lenne, ha intuitívan tudnék enni, de sajnos nekem az "ösztöneim" azt súgják, hogy tömjem a fejemet édességgel, meg rengeteg szénhidráttal, ez meg még több szénhidrátot követel, és egyáltalán ne egyek fehérjét. Nos, nem hinném, hogy ez jót tenne nekem. De félreértés ne essék, nekem örömet okoz a szép evés, sőt kifejezetten kisimulok tőle, de valahogy ebbe az irányba kell nyomni magam, különben a vállamon ülő kisördög irányít, ami valószínűleg az inzulinrezisztencia lehet. Ha nem hagyom, hogy összeborogassa az inzulinháztartásomat, akkor nincs semmi gond, egyáltalán nem szenvedés szépen, változatosan és jól enni. 

Elképzelhető, hogy majd egyszer teljesen ösztönből fog ez az egész menni, de én már többször is visszahíztam, szóval nem akarom elengedni a gyeplőt hosszabb távon már.

Sport heti kettő a biztos, de igyekszem a hármat összehozni.

Továbbra is az van, hogy csütörtökön éjszakás vagyok, meg az egyik hétvégi nap van beáldozva a másodállás oltárán, ez 2X12 óra.  Aztán ott a rendes állásom heti 40-nél többnyire több órában, ami időnként nagyon darálós, szóval hagyom, hogy a testem jelezze, hogy mit szeretne. Szerencsére ebben tudok az ösztöneimre hagyatkozni, mert egyáltalán nem esik jól a mozgás, ha túl fáradt vagyok, és kívánom az edzést, ha megvan rá az energia.

Arcjóga egy hete pihentetve.

Ugyanazokat a gyakorlatokat nyomom hónapok óta, most van egy új programom, csak még nem volt időm kivesézni, szép lassan begyakorolni. Talán holnap elkezdem végre azt is.

Itt tartok mostanában.