Nem viccelek, legalább 20 pár cipőt próbáltam fel (ha nem többet), és imába foglaltam Charlie azon döntését, hogy inkább nem jött velem, mert ezt biztosan nem bírta volna ki.
Amúgy én is nehezen.
A végén már csorgott a hátamon a veríték, mert az üzletekben meleg volt, én meg megfőttem félig a combközépig érő bőrkabátomban.
Később levettem, de nem mertem szem elől téveszteni, mert abba belepusztulnék (na jó, ez túlzás), ha ellopnák.
És nem találtam semmit.
Legalábbis olyat nem, amire azt mondom, hogy nekem ez kell. Ráadásul semmi nem volt olyan kényelmes, mint a gyaloglásra alkalmatlannak ítélt csizmám, szóval passz, hogy mi lesz.
Ettől megdobbant egy kicsikét a szívem, mert Lulu eklektikus stílusába simán beleférne, de nem az az általános "kis fekete", amit én most keresek.
Azért remélem, hogy egyszer az enyém lesz. ;-)
Ez már kicsit közelebb áll ahhoz, amit keresek, de ez tegnap nem volt sehol, csak képen láttam még:
Nem adom fel.
Folytatom a keresést. :-)
