Még mindig semmi

Charlienak még mindig semmi.
Őrjítő, hogy behívják olyan helyekre is interjúzni, ahová nem is gépészmérnököt, hanem mondjuk élelmiszeripari mérnököt keresnek. Mindezt úgy, hogy a hirdetés nem egyértelmű, ő beküldi az önéletrajzát, amiben világosan le van írva, hogy mi az ábra, erre behívják, majd sajnálkoznak, hogy nem is ilyet, hanem amolyat keresnek. Akkor minek hívják be?!?!?!
Másik, mikor túlképzettenek számít valahol, és lebeszélik magukat róla, hogy úgyis el fog menni.
Én kb. ilyenkorra tettem, hogy talál valamit, úgyhogy lassan történhetne már valami. Ha azt mondom megviseli ez az egész, akkor nagyon enyhén fogalmaztam.

Hétfőn elment horgászni.
A balesetin kötött ki, ahol kiszedték a horgot (vagy mi a fenét) az ujjából, majd kapott egy tetanusz elleni szurit is. No comment.
Azt hiszem most már tényleg itt lenne az ideje, hogy véget érjen ez a széria, mert ez nem igazságos.

Holnap Charlie keresztapjának a temetésére megyünk, kivettem az egész napot szabinak.
Reggel el akarok menni vérvételre, mert szöget ütött a fejembe ez a r T3 érték, amit alapból senkinek nem néznek.
Na most, én Letroxot szedek pajzsmirigy alulműködés miatt, és már nagyon is jó a TSH-m (1 alatti), mégis vannak tüneteim. Ki szeretném zárni, hogy nekem problémám van ezzel. Ha van mégis, akkor más gyógyszer kell. Legalábbis azt hiszem.