Nagyon sz.rul voltam hétfőig.
Vasárnap reggel úgy ébredtem, hogy a nyakam is fájt, le volt merevedve az egész tarkóm. Úgy tudtam elindulni dolgozni 12 órát, hogy bevettem egy b.szott erős fájdalomcsillapítót. Még így is éreztem, hogy fáj a fejem, és úgy forgattam a nyakamon, mint a Terminátor régebbi prototípusa, de elvoltam, letoltam a műszakot. (Ha lázam lett volna, esküszöm agyhártyagyulladásra gondoltam volna, nekem volt már, szóval tudom milyen.)
Hétfő aztán aludtam egy csomót.
Délelőtt beszaladtam az irodába, de utána hazajöttem, aludtam, kicsit fent voltam, aztán reggelig megint aludtam, és meg is gyógyultam.
Kedden már babaruhákat vásároltam (és volt kedvem hozzá), mert pénteken megyünk az ikerpár unkatesóimhoz, akiknek hasonló korú babáik vannak.
Szóval kezdek magamra találni. Edzeni még nem mertem, mert óvatosan duhajkodok, de szép lassan az is menni fog megint.
A súlyom kicsit lejjebb ment, nem igazán esett jól enni, szóval megint 60 kg körül karcolgatok, és az nekem nagyon jó már. (Pár hete mászkált a súlyom felfelé, már 62 is voltam, szóval..)
Ma vettem egy kék körömlakkot, a lábamon már ki is pingáltam a körmeimet, fürdés után a manikűrt is megcsinálom.
Majd mondom is a körmös unokatesómnak, hogy marhára hiányzik a szakértelme, magamnak csak gányolok valamit, ezt nem nevezném szépnek. Máshoz nem szeretnék járni, de ő meg még akar tesót is Jankának, szóval muszáj lesz még egy darabig magamnak csinálni.
Sajnos a Pepcoban megláttam egy ruhát tegnap, amibe beleszerelmesedtem, és csak egy napot tudtam várakoztatni magam, ma visszamentem érte, nehogy elvigyék az összeset.
Lazac színű, géz anyag, fodros, vidám, szandállal és fehér vászon cipővel is nagyon jó lesz. (Elég lett a 36-os!!! méret. Szerintem ez a 36 inkább 38-40-nek felel meg, de akkor is jó érzés.) Ez most nagyon kellett nekem, pedig megfogadtam, hogy visszafogom a vásárlásokat magamnak, mert semmi szükségem amúgy rá.
No, ezt még gyakorolnom kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése