Jaj, nagyon szenvedek a melegtől!
Fizikálisan most az van, hogy az előbb hirtelen felugrottam a kanapéról, ahová vissza is rogytam azonnal, mert úgy megszédültem, hogy éreztem, ahogyan a zsibbadás végifut rajtam, mint az áram. Még az előtt visszaültem, hogy az agyamat is ellepte volna teljesen, azaz elájultam volna. Szerintem a vérnyomásom megint száz alatt (mindjárt meg is mérem), vigyáznom kell a hirtelen mozdulatokkal.
Amúgy kevésbé izzadok -kevesebb a súlyfelesleg-, meg eddig szerencsésen elkerültem, hogy nagyon melegem legyen.
A depire való hajlamom viszont ebben az évszakban a legjerősebb, ezt már megfigyeltem.
Nem értem miért, hiszen sok a fény, ilyenkor vagyok a legtöbbet szabadságon, elméletben minden sokkal jobb. Az év más időszakaiban mindig vágyakozva gondolok erre az időszakra, hiszen a fiúknak és nekem is júniusban és júliusban van a szülinapunk, jövünk-megyünk sokat, és mégis.
Nem, nem vagyok depressziós (mitől is lennék?), de érzem az elmém hátsó szegletében, hogy hamarabb megtalálom mindenben a szomorúságot, a lehangoltságot, a negatívságot, mint a jót. Nagyon tudatosan kerülnöm kell, hogy ebbe beleereszkedjek, de most könnyen is vagyok ezzel, mert alapvetően semmi okom nincs az elkeseredésre. (Maradjon is ez így!)
Majd mindjárt írok egy önfényezős bejegyzést.
Mondjuk a diétám alakulásáról. Azt legalább kézben tartom rendesen.
Bár nem értek hozzá, csak úgy eszembe jutott, hogyha ilyenkor alacsony a vérnyomásod és ilyenkor szoktál inkább szomorúbb, lehangoltabb lenni, hogy a kettő összefügg? :)
VálaszTörlésÉn nagyon nem szeretem a meleget, 30 fokig vagyok koromnak megfelelően mozgékony, tevékeny, jó kedvű, csináljunkvalamit lenni, de ez 35-38-sőt 39 fok már inkább csak arra fordítja a gondolataimat, hogy árnyékos édesvízben feküdni, ülni és néha kijönni szükségletek elvégzése végett (sem klóros strand, sem melegvizes gyógyvíz, sem sós tenger, és mindezek fokozására tűző nap ezekben a vízekben nem opció). Ezek ismeretében most főzöm a vasárnapi ebédet és közben 15 kg sárbarackot is készítek lekvárnak, a légkonci nélküli konyhában. Hát... nem mondom, hogy irigylem magam. :)
Simán elképzelhető, hogy nálam ez a kettő összefügg. Még nem raktam össze a kettőt (köszi, hogy írtad!), de lehetséges.
TörlésHát khm... Nem irigylem a jelenlegi konyhai tevékenységeidet én sem... Mi tegnapi maradékot eszünk, elég volt akkor a konyhában rohadni, és igyekszem minél kevesebbet mozogni. Később muszáj lesz légkondizni is... Viszont Mórt le kell vinnem délben.
hogy a kettő összefügg helyett: hogy a kettő esetleg összefügghet?
VálaszTörlésNekem is a nyár a nehezebb, hajlamosabb vagyok a befordulásra...utálom, hogy csak a túlélésre hajtok...
VálaszTörlésSajnálom. Akkor nem vagyok ezzel egyedül. :-( Lulu
Törlés