62.4 kg voltam szombaton, hogyan tovább?

Lassan-lassan, de elérem a 62 kg-ot.

Fejben ez volt nálam a maximum, mert én gimnazista korom óta nem voltam kevesebb, illetve egyszer, pár éve, lementem 61 kg környékére, de onnan már sehogy sem sikerült elérnem, hogy 59 kg legyek. Annyira nem is tepertem érte, mert jól éreztem magam a bőrömben, aztán meg szép lassan visszatértem a rosszabb szokásaimhoz, és visszakúsztak a kilók. (Ez többé nem fordulhat elő.)

Van egy LEVI'S farmerom ebből az időszakból, ennyi maradt meg a "vékony" korszakomból. 

Pénteken előbányásztam az előszobai szekrény mélyéről, és felpróbáltam. Igazából már jó rám, csak még nem kényelmes. Úgyhogy azt szeretném még elérni, hogy ez a farmer legyen a legkényelmesebb nadrágom. Tessék! Egy újabb célocska.

Érdekes amúgy, hogy az agyammal megint nem azt látom, ami van.

Fényképen igen, de tükörben tök máshogy érzékelem magam. Tegnap megint benti torna volt, és közben látom magam az fésülködőasztal tükrében időnként. Hát öhmm... khm... Én továbbra is rengő kis hájacskákat látok itt és ott. Oké, rendben, azt érzékelem, hogy kisebbek itt és ott, de azért ...

Aztán meg nézem a szülinapomkor lőtt fotókat, és azt látom, hogy vékonyabb a karom, az arcom, nyakam, nem gáz a rövidnadrág rajtam, stb... Remélem nem az lesz, hogy mire utoléri az agyam a valóságot, elkezdek visszahízni. Mindenesetre lehet, hogy megfogadom A (volt kolléganőm, akivel tartjuk a kapcsolatot, és fodrászhoz is együtt szoktunk menni) tanácsát, és kidobom az összes olyan ruhámat, amiből kifogytam. 

Erre az egészre azért büszke vagyok, na.

Itt állok a változókor küszöbén, mikor mindenki hízik, én meg pont fogyok, és csak azt sajnálom, hogy nem voltam mindig ennyire tudatos, mint ahogy december 27 óta érzem, hogy az vagyok ez ügyben. Rendben, rengeteg tudást és tapasztalatot kapartam össze ezzel kapcsolatosan az évek során, de nem váltottam "készpénzre" ezeket, csak elméletben tudtam, hogy mit kellene csinálnom. 

A kitartásomra vagyok büszke.

Csak ne hagyjon el soha!