Esős nap

Olyan finom esőszagra ébredtem.

Ki is mentem a kávémmal az erkélyre, és hallgattam a csendet. Senki nincs az utcán, minden olyan nyugis, pedig már elmúlt kilenc óra. 

Az utolsó napok egyike, mikor nem kell felserkenni Mórhoz, hogy levigyem a reggeli, első sétára. De tényleg nem bánom ezt a részét sem, kellenek az új ingerek, más szokások. Olyan könnyen bele tud fásulni az ember a kényelembe. Nekünk szükségünk van az "új kalandra". Tudom, érzem. 

Ma nem tervezek semmi különöset, maximum szempillát és szemöldököt festek magamnak, meg tornázok végre.

Tegnap Charlieval felszereltük a falra a tévét, utána takarítottam. Elegem is lett mindenből, mert mi Charlieval ilyen helyzetekben mindig ordibálunk egymással, szóval a szomszédék is tudhatják, hogy valamit szerelünk/felújítunk. Mondhatni én baszdmegolok ilyenkor inkább, nagyon kihoz a sodromból az ilyesmi, de ezt már kiveséztem párszor. És még festeni is kell(ene) az idén. Jó kis kör lesz az is. 😅