Szabadság, köröm, táska, és persze Mór

Meg olyan is van, hogy megint ki kellett írni az április-, májusra eső szabit, úgyhogy keddtől elvileg szabadságon vagyok, gyakorlatilag meg dolgozok. Nyilván, ezt nem fogom benyelni, jövő héten bepótolom az elmaradt pihenőt.
Különben ez is olyan fura, hogy ennyire rá vannak pörögve a munkahelyen a szabi témára, gondolom az irodisták miatt, akik felváltva ügyelnek, és ki kell venniük a szabadságot, ezért az igazságosság jegyében kivetetik velünk is. A baj ezzel csak az, hogy a mi munkánkban ez nem így működik, két-három napokra nem lehet letenni a lantot, főleg nem váratlanul, előkészítetlenül.
Mindegy, a szabadság felével rendelkezhetnek, de utána én fogom eldönteni, hogy mikor veszem ki a maradékot.

Múlt pénteken voltam az unokatesómnál, megcsinálta a körmömet, hihetetlen jó érzés, hogy nem törik, nem csúnya. Azért maradtam a natúr vonalnál még, majd legközelebb élénkebb színt választok.
 

Tegnap meg vettem egy új Budmil hátizsákot, már régen fájt a fogam rá.

Nem szponzorálnak, meg semmi érdekem nem fűződik hozzájuk, de tényleg csak dicsérni tudom a termékeiket, nekem eddig minden tőlük vett táskám tartós volt, és sokat bírt.

Emlékszem, Belami első iskolatáskája is Budmil volt, és annyira erős volt, hogy egyszerűen nem akart elhasználódni. Még Kismacsó is használta, csak mindkettőjük dedósnak találta már negyedik osztály környékén, úgyhogy Kismacsó után elajándékoztuk úgy, hogy még semmi baja nem volt. Előfordulhat, hogy még mindig nyüvi valaki.

Volt régen válltáskám tőlük, meg van egy nagyobb hátizsákom az edzéshez. Most egy kisebb, munkába járós, aktacipelős méretet szerettem volna, ezt választottam.

És akkor hírek Mórról.

Tegnap kaptam róla képeket, meg egy kis jellemzést. Állítólag igazi karakter, és kedves. Egy tünemény. Alig várom, hogy felmérhessem én is. 

Keressétek a zöld nyakörvest!

Legalább a duplájára nőtt a kis drága, mióta kiválasztott minket. A következő, nem túl jó minőségű képen látszik mellette a régi kedvenc fekhelye, a perem (azon van a két első lába), na, arra már a fél popója sem férne el. 😂

Azt hiszem, május héttől kezdve, az egyik legtöbbet fényképezett kutya lesz Mór, és sokkal jobb képekkel jövök majd. (Ha már egyszer Charlie hivatásos fotográfus. 😉)