Újra vasárnap van

Megint elszaladgált egy hét, szinte észre sem vettem.
Dolgoztam sokat, pénteken kávéházban múlattam a délutánt egy kör régi kollégával, jövő pénteken meg egy másik körrel fogom. Ápolni kell az igazán jó kapcsolatokat, nincs mese.
Amúgy a mostani helyemen is van pár nagyon jó fej ember, de valahogy nincs igényem a munkán túl újabb kapcsolatokat alakítani, mert van elég, és rájuk sem jut annyi idő, mint szeretném.
A gyermekkori barátnőimre szinte egyáltalán nem, és ezért haragszom is magamra.

Aztán megint itt is volt a hétvége, sőt, lassan vége is lesz.
Belami és Iluska nem jöttek most sem haza, mert épp Barcelonába repültek öt napra. Ezt vették egymásnak karácsonyra: élményt. Biztosan nagyon jól érzik magukat, én is bírnám.
Szerintem az idén én is hasonlóan fogom meglepni Charliet a szülinapján (február), elmegyünk valahová kettesben két-három napra. Én maradnék országon belül, valami jó kis wellnessre gondoltam. Csak áztatnánk magunkat a gyógyvízben (mint a nyuggerek), és szétolvasnánk az agyunkat, ilyenek. A kajálást meg csak ésszel.

Szombaton megint nem valami magas energiaszinten toltuk Charlieval az edzést, de legalább elmentünk, megcsináltuk. Azért ez is több a semminél.

Ma meg...
Tíz órától délután négyig takarítottam, ágyneműt húztam, leszedtem a fenyőfáról a díszeket, meg elpakoltam minden karácsonyi dekorációt. Olyan kopasznak tűnik a lakás a sok csilli-villi cucc nélkül.
Amúgy csoda, hogy Charlie nem verte ki a balhét, mert ő meg van húzatva ezért a feelingért, úgyhogy január vége előtt nem nagyon sikerült még eddig eltakarítani a karácsonyt a lakásból. Nyilván én se nagyon bánom, azért. Szeretem kitartani a hangulatát a decembernek, főleg, mikor ilyen undorító sötét idő van, mint most, napok óta. Nyálkás, síkos, hideg, és nem láttam a napot legalább egy hete.
A töves fenyőnk él és virul, beköltözött a tárolónkba, és nem szabad elfelejtenem, hogy meglocsoljam hetente kétszer. Majd később elvisszük Anyuékhoz, hogy kiültessék a kertbe.

Kismacsó itthon volt a héten, szombaton hajnalban megint felcipelt egy lányt, de míg meglátogattuk anyósomat, el is tüntette. Úgy tűnik nem valami kezdődő románc, csak a szokásos.
Ma meg valamilyen harcművészeti szemináriumra ment Pestre, de haza is jött az előbb, és Charlieval őrjöngnek a szobában a kézilabdán.

Szerintem én ma korai fürdést csinálok, bekuckózok az ágyba valamilyen jó könyvvel, és olvasok, míg el nem álmosodok.
Megint pörgős hét elé nézek.