A szilvesztert én sem nagyon szeretem, de kitaláltuk Charlieval, hogy elmegyünk Budapestre Apuékhoz, és belevetjük magunkat az utcai ünneplésbe. Ők már évek óta ezt csinálják, és azt mondják, élvezik.
Na jó, egyszer nekem is tetszett, de nem tudom, hogy akarom e újra, majd meglátjuk. Van még 364 napom kitalálni, ha jól számolom. (Charlie szerint ez az év 366 napos a szökőév miatt.)
Aztán elsején délután hazaértünk, és csak ettem, meg ettem, meg kávéztam, hogy nyitva tudjam tartani a szememet.
Alkoholt alig ittam szilveszterkor, viszont megettem egy nagy szelet húst, mert megkívántam. Őszintén szólva örültem neki, mert nem szeretem a visszavonhatatlan dolgokat az életemben, de szerintem nem volt jó hatással rám. Egyből visszatért a borúlátó énem, jól megtápláltam a hússal, azt hiszem. Pedig inkább arra gondoltam, hogy a fehérjehiány sarkallt a húsevésre, mert mi még szilveszter napján is edzeni voltunk. Charlie, Kismacsó és én, mert Belami ügyelt egy 24 órásat. Utólag azt mesélte, hogy a hozzátartozókkal volt inkább gondja, mint a kis betegekkel, mert a nagyik és anyukák kidőltek, őket is vizsgálni, meg továbbküldeni kellett, annyira.
Na, kanyargok itt mindenfelé, de az elseje nem az én napom volt, na.
Ma megint nem ébredtem túl jól.
Tudtam, hogy itthonról fogok dolgozni, de előtte rendet kellett vágni kicsit, mert csatatér volt mindenhol.
Még nem is végeztem teljesen, mikor Charlie hazavitorlázott, hogy akkor ő most itthon lesz, mert itthon van dolga. Nem volt őszinte a mosolyom, ezt, sajnos, ő is észrevette, és meg is sértődött.
Na mindegy, később jóban lettünk megint, és elmentünk edzeni.
Na ez is.
Nem igazán érzett még rá az ízére, inkább nyűg neki, mint endorfin forrás, de azért reménykedek, hogy rákattan. Nagyon fontos (lenne) neki (is) a rendszeres mozgás, különben baj lesz. De legalább elkezdte (elég erőszakos tudok lenni), és reményeim szerint egy hónap után már hiányozni fog neki.
Utána elmentünk a KEDVENC helyemre, abba a vegetáriánus étterembe menüzni.
Én ott hogy szeretek enni! Annyira finom minden, és teljesen nyugalomban vagyok, hogy nincs benne semmi olyan, amit ne próbálnék ki szívesen.
Bárcsak valaki főzne rám ebben a szellemben, mert semmi huzalmam nincs a főzéshez, ki nem állhatom az egészet.
Új projektem a hinduizmus, buddhizmus tanulmányozása, olvasni szeretnék róla.
Lett bennem mostanában egy igény arra, hogy pontosítsam magamban a vallások lényegét, és elhelyezzem magam valahová. Meglátjuk hová lyukadok ki.
A lényeg.
Így estére visszataláltam önmagamhoz. Dolgoztam egy csomót, szerintem elég jól haladtam, és a kedvem is visszarendeződött a mozgás és a jó kaja miatt. Maradjon is így!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése