Gyorsjelentés 2

Kemény volt az elmúlt két nap.
Először is, nagyon nem volt jó korán kelni, és dolgozni menni úgy, hogy hétvége van, Charlie itthon, én meg nem.
Tegnap az eső is úgy zuhogott, hogy gumicsizmát vettem, meg a hatalmas átmérőjű esernyőnket, hogy ne ázzak bőrig. Sötét is volt, úgyhogy egy bizonyos ponton túl már kalandosnak tartottam az egészet, amolyan megugrani való lécnek. (Amúgy meg tökre élveztem a pocsolyákba gázolni gumicsizmával, valami kéjes öröm töltött el, hogy nyugodtan csinálhatom, nem lesz vizes a zoknim.)

Az összes gyerek bent volt az otthonban, ami feltételez némi kaotikusságot. Mindezt tizenkét órában.
Vasárnap még ki tudtam hajtani őket a szabadba, hogy leugrálják az energiájukat, de tegnap már beszorultunk a házba a folyamatos esőzés miatt, úgyhogy délután Charlie felmentő seregként érkezett, hogy önkéntes segítőként beszálljon a munkámba.

Istenem, de szeretem ezt a pasit!
Kártyázott a fiúkkal, meg kockázott, én meg le tudtam választani Szilvikét (a pszichiátriai beteg kislányt) a többiről, így viszonylag csönd is volt, de legalább nyugalom, és mindenki jól érezte magát.
Én szókirakóztam Szilvivel a nappaliban, a fiúk nagyobb része az ebédlőasztalnál játszott Charlieval, néhányan meg a szobájukban élvezték a nyugit, zenét hallgattak, és örültek, hogy nem visít valamelyik kisebb.
Néha összemosolyogtunk Charlieval, és olyan boldog voltam, hogy ott van.
Ő mindig érzi, hogy mikor vagyok nagyon elanyátlanodva, és én hétfőn már nagyon fáradt voltam a vasárnap után, plusz a fejem is fájt az eső miatt, szóval kérés nélkül is jött, és átlendített a tegnapi napon. Ilyenkor mindig rájövök, hogy mennyi tanulnivalóm van még tőle. Például, hogy én is vegyem az ő jelzéseit, ne csak ő az enyémeket, ilyenek.

Most pedig itthon, gyújtottam mécsest, meg szegfűszeges illóolajat párologtatok.
Még jó meleg köntösben iszom a kávémat, de fölserkenek lassan, mert hajat szeretnék mosni, meg összerántani a lakást, mert az megint látszik, hogy két napig nem voltam itthon, csak aludni. 😉
Terveim még nincsenek, majd menet közben alakul.
Jövök még.