2017. március 20., hétfő

Hormonok rabja

Úristen, de f.s napom volt!
Pedig nem történt semmi, csak megint a hormonok.
Én nem közvetlenül a piros napok előtt vagyok rosszul, hanem hét-nyolc nappal előtte. Ilyenkor tudnék folyamatosan sírni, meg kiakadok mindenen, ahogy ma is.

Kitalálták, hogy minden otthonba szerelnek fel ilyen panaszládát, amibe a gyerekek név nélkül dobálhatják bele a panaszaikat.
Legtöbb helyen teledobálják mindenféle hülyeséggel, rosszabb esetben almacsutkával.
Nálunk az első héten üres volt, örültem is, hogy nem kell kivizsgálni semmilyen panaszt, továbbküldeni, bohóckodni.

Ma két levél volt.
Az egyik valószínűleg véletlenül keveredett oda, mert a "Kívánság Kosárba" szánták amúgy szerintem.
A másik viszont szíven ütött, mert veszett rossz helyesírással így kezdődött: "Nemszerettem az uj nevelőt..." Szinte biztos voltam benne, hogy az egyik titkos kis kedvencem írta, ő ír ennyire sz.rul helyesen, úgyhogy duplán fájt a dolog.
Névtelenség ide, vagy oda, én rákérdeztem nála, hogy mivel bántottam meg. Mire kiderült, hogy nem rám gondolt, hanem az új gyermekfelügyelőre, mert ők minden dolgozót nevelőnek hívnak.
És nem ám, hogy megkönnyebbültem, hogy mégsem én mértem fel nagyon rosszul a kapcsolatunkat, hanem teljesen ráült az egész napomra ez a (végül is) indokolatlan rossz érzés.
Biztos a gyerek is érezhette, mert egész nap nem lehetett rólam levakarni, valahogy egyfolytában igyekezett hozzám érni, belelógni az aurámba. (Őt amúgy tényleg nagyon kedvelem.)

Végül már komolyan teljesen saját magam agyára mentem, úgyhogy elmentem edzeni.
Vért izzadva futottam harminc percet, annyira utáltam az egészet, hogy alig vártam, hogy megcsináljam a lábgyakorlatokat, meg a hasazás és nyújtás után indulhassak zuhanyozni.
Visszamentem dolgozni, és ott folytattam a tipródást, ahol előtte abbahagytam, szóval most a mozgás sem segített.
Kész szenvedés volt minden perc, úgyhogy leléptem hamarabb, mint terveztem, mert értelme nem volt, hogy ott legyek. Komolyan megérdemelném, hogy kapjak a fejemre a mai napért, mert ennyi erővel szabin is lehettem volna.

Sajnálom, hogy ilyen rosszul indul a hét.
Holnap meg a szájsebészeten kezdek a bölcsességfogam miatt, időpontot fogok kapni műtétre. Legalábbis szerintem. Csodálatos folytatás. Nemde?
Áhh, inkább megyek Szomszédokat nézni. 😢

2 megjegyzés: