Holnap

Úgy három körül hívott a szakmai egység vezető, hogy holnap helyettesítenem kellene egy elhelyezési tárgyaláson. Mint kiderült, a leendő helyemre jönne egy lány, azzal kapcsolatosan.
Szóval máris kezdődik, hogy párhuzamosan kezd bevonni az ottani dolgokba is.
Hallottam a főnököm hangján, hogy megkönnyebbült: nem neki kell ezt is intéznie a nyugdíj előtt álló kolléga helyett, leoszthatja nekem.
Én meg örülök, meg izgatott vagyok, mert ilyen minőségben, ebben a megyében még nem voltam tárgyaláson, szóval ami neki nyűg, az nekem csemege, újdonság, jó.
Meg lesznek ott nekem még ismeretlen emberek, építhetem tovább a kapcsolatrendszeremet.
Aztán, ha végzek, jöhetek haza, szóval annyira nem fogom holnap halálra dolgozni magam, ez is jó. Majd szombaton bepótolom.

Aztán az is hírértékű, hogy Charlie beiratkozott egy két éves suliba, szerintem jó lesz neki, fel fogja pezsdíteni.
Hihetetlenül motiváló tud lenni, ha az embert új ingerek érik, új dolgokat tapasztal. Én már aztán csak tudom. ;-)

És a legjobb.
Belami nyert egy hét napos horvátországi utat, négy személyre. Jövő nyárra.
És úgy gondolta, hogy kis családunkat viszi, plusz Széphajút, őt majd külön befizetjük, és öten megyünk.

Ez több szempontból olvadásra késztet.
Egyik részről imádom a tudatot (meg a fiamat főleg), hogy minket választ, pedig haverokkal is mehetne.
Másik részről meg van máris egy programunk jövő nyárra, gyakorlatilag fizetve, és az ezzel megtakarított pénzből mehetünk az imádott Balcsikánkra is.

Kismacsó meg valami bankos-tőzsdés versenyen volt pár osztálytársával, jól szerepeltek, lesz még forduló.
Ennek örömére összedobtam neki egy extra csokis muffin sereget. Csináltam isteni teát is (mindenkinek mást), úgyhogy öröm és boldogság van. Nagyon is. :-)