Zsong a fejem, azaz első benyomások

Jól elfáradtam, főleg fejben. Rengeteg új név, arcok, információ.
Van egy hatalmas kulcscsomóm, kaptam egy helyes bringát, azzal száguldozok a városban egyik otthontól a másikig, ha szükséges, és reggelente ott fog rám várni a buszpályán, hogy gyorsan beérjek. (Állítólag nem fogják ellopni.)
Ez jó.

Amitől picit megijedtem.
A gyerekek nagyon sérültek lelkileg, vadak, csúnyán beszélnek.
Ugyanakkor rettenetesen vágynak szeretetre, ölelgetésre. És itt kezdődik a baj, mert én elég kevés embert ölelgetek szívesen, nekem ez nem biztos, hogy menni fog.
Na mindegy, majd kialakítjuk, hogy mindenkinek jó legyen, csak találok valami megoldást erre.
Én inkább beszélgetésben vagyok jó, meghallgatásban, jelenlétben. Nem tudom elég lesz e, vagy kikerülhetetlen a testi kontaktus.

De igazából ezért váltottam.
Hogy új ingerek érjenek, meg feszegessem a határaimat.
Azt hiszem elkezdődött. ;-)