Amolyan "lulusan" alakulnak a dolgok

Valahol Ádámtól és Évától kell kezdenem, hogy világos legyen.
Úgy volt, hogy valahogy április elején elkezdtem beküldözgetni az önéletrajzokat proaktívan, azaz olyan helyekre, ahová szívesen mennék, de épp nincs megpályázható állás.
Legtöbb helyről visszaszóltak, volt, ahonnan ajánlat is érkezett, de interjúig nem jutottunk.
Aztán április végén elküldtem xy intézménynek egy ugyanilyen motivációs levelet, rá két napra került fel Kati vezetői állása a "közigre" ugyaninnen.
Gondolkodtam, aztán arra jutottam, hogy érdekel a "katis" állás is, ezért megküldtem a kiegészített pályázatomat májusban.
Majd több, mint két hete, pénteken csörgött a telefonom, és a proaktív motivációs levelemre + önéletrajzomra jött egy felkérés interjúra xy intézménytől. El is mentem, tetszett, ez volt múlt csütörtökön.
Hazaértem, és délután ismét kerestek xy intézménytől, hogy menjek be a "katis" állásra, ezúttal az igazgatónőhöz (előtte az igazgatóhelyettesnél voltam).
Jeleztem, hogy épp most voltam bent, a titkárnő azt mondta, hogy nem baj, menjek csak hétfőn is.
Mentem, és én kis naív azt hittem, hogy átment az információ: ugyanott, két helyre is pályázok.

És innen indul a "lulus" szálgombolyítás, mert nem is én lennék, ha nem velem történne.
Utazok reggel, már majdnem ott vagyok, mikor látom, hogy xy intézménytől keresnek. Na, gondoltam, biztos az interjút akarják lemondani, marha jó.
De nem.
-Z vagyok az xy intézménytől, gratulálok, elnyerte az állást!
-Jaj, nagyon köszönöm, örülök, csak épp mindjárt ott vagyok önöknél a vezetői állás ügyében.
-Húha! Akkor beszélek az igazgatóhelyettes úrral, meg az igazgató asszonnyal.
-Az jó lenne -mondtam, magamban meg azt gondoltam, hogy "Mivaaan?!?! Ezek nem beszélnek egymással?!".
Na, jól "idegállapotba gyüttem Mónika", szóval kellett ez nekem, mint üveges tótnak a hanyattesés.

Az interjú.
Igazából az elején megbeszéltük, hogy majd ők eldöntik: melyik állásban látnának szívesen. Én ezt akkor jó ötletnek találtam, mert nekem nem kell dönteni semmiképp.
Aztán meghallgattam a vezetői állással járó feladatokat, és hát nem épp kifejezetten szociális munka.
Inkább gazdasági, gazdálkodási, ellenőrzős, szigorú.
Mondjuk a fizetés rohadt jó, azt bírnám nagyon.

Majd szólnak.
Az van, hogy reggel még volt egy elnyert állásajánlatom, most meg megint várhatok.
Ugye nem fogok két szék közül a földre csücsülni?! Azt nagyon nem szeretném.
Tovább meg még nem gondolkozok, mert teljesen fölösleges.