Azért nem semmi volt, minden tiszteletem a kinti, fizikai munkát végző embereknek.
Az úgy van, hogy Charlie anyukájának a kazánja fával működik, és hát ez egész télen téma, hogy fa, meg honnan, meg milyet és mennyit.
Én többnyire kimaradok, mert Charlie meg a tesója intézik, de most az öccse pont nem ért rá, meg elkapott valami harctéri láz, hogy essünk ezen túl hamar, szóval elmentem én is fát pakolni.
Jól beöltöztünk, meg a rendes kesztyű felé védő kesztyű, forró tea, úgyhogy végül egészen jó móka volt az egész, főleg, hogy Kismacsó szórakoztatott folyamatosan.
Mázli (anyósom kutyája) meg minden alkalmat megragadott, hogy képen nyaljon, ahányszor lehajolok. Hozta a labdáját, bújt, szeretett mindenkit, meg kellett zabálni tényleg.
Na, jól el is fáradtunk a végére, de kaptunk finom ebédet, utána meg itthon alukáltunk egyet délután.
Most meg, hogy biztosan le legyünk védve, csináltam teát pici rummal, olyan igazi, nagyon erőssel. Nincs aggódás, Kismacsó nincs itthon, mert társasági életet él, úgyhogy a maradék három nagykorú iszik csak "védőitalt".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése