Egyfelől gyorsan eltelt a négy nap, másfelől meg rengeteg dolog belefért.
Csütörtökön még dolgoztunk, úgyhogy csak délután tudtunk elindulni a Mátrába, de az idő nagyon jó volt, szeretünk így utazni. Meg- megállunk, Mór szaladgál kicsit, mi meg kinyújtózunk, aztán haladunk tovább.
Másnap esőre ébredtünk, de fel voltam rá készülva gumicsizmával, vízhatlan kabáttal, úgyhogy mi Mórral reggel is csatangoltunk egyet, délután meg már sütött a nap.
Szombaton már remek jó volt az idő, azt sajnáltam, hogy a farmer rövidnadrágomat nem vittem, az pont elég lett volna. Volt bográcsozás, úgyhogy délután igen-igen jóllakottan indultunk haza. Mórci a rengeteg ingertől, meg a makkáktól (volt három is) teljesen kimerült (imád nyomulni rájuk, szaglássza, böködi őket, és az egyik ezt igényli is, szóval jól elvoltak a szürkével), a vasárnapot nagyjából végigaludta.
Charlie vasárnap elment meccsre Budapestre, én meg addig itthon élveztem a magányt az alvó Mórral, futottam futópadon, meg filmeztem, pakolásztam, mostam, ilyenek. Engem az ilyen csendes, szöszögős napok teljesen feltöltenek, időnként nagyon vágyom az egyedüllétet. (Mór maradhat, ő nem beszél túl sokat, meg ő is szeret nyugiban lenni.)
Az már szombaton kiderült, hogy Kismacsóék nem jönnek, mert Luna elkapott egy gyomorra ható vírust, szóval egyáltalán nincs jól.
Így a hétfőnk is szabad volt, annyi a baj jelenleg is, hogy sok az étel, én meg már visszaálltam a számolásra, nem engedhetem el a gyeplőt sokáig. Szóval most amit lehet, azt lefagyasztjuk, a többivel meg kajamentőset "játszunk", majd lesz valami a maradék kaláccsal, sonkával. Gyűjtöttem pár ötletet.
Amúgy teljesen függetlenül Belaminak is fájt a gyomra egy-két napig a Mátrában, de tegnap este már jól volt, azt mondta, hogy ma megy dolgozni, minden ok.
Még ez a hét van, meg a jövő hétfő lesz zúzós (egész napos út, plusz két tárgyalás), utána viszont egy hét szabadság. Alig várom.
Mostani vázás helyzet:
