.

Végtelenül gyorsan tudok magamnak generálni egy jó kis szorongást. 

És erre a lehető "legjobb" időpont az éjszaka - hajnal.

Még pénteken derült ki, hogy Miklós jön szombat estére a haverjaihoz meglepetés szülinapozni, és előtte beugrik egy kávéra hozzánk. Mondta, hogy nagyon nincs kedve Budapestről elvezetni idáig, majd aztán vissza, de mégiscsak a gyermekkori barátai, meg minden. Végül csak megérkezett, és mondta, hogy nem fog alkoholt inni, mert hajnalban vissza szeretne érni Budára, amúgy is, vérvétele lesz hétfőn, nem fogja szétcsapni magát. Mi azért mondogattuk neki Charlieval, hogyha mégis úgy dönt, akkor Charlie érte megy a buliba, itt alszik, vasárnap délelőtt meg majd visszaviszi az autójához. Ránk is hagyta, de láttam rajta, hogy a fejébe vette a programot, attól aztán nem fog eltérni. 

Ok. Azért Charlie telefonja a hálóban volt (normális esetben minden kütyü ki van tiltva onnan), és a legnagyobb nyugalomban lefeküdtünk aludni.

Olyan hajnal három körül felriadtam, és kezdtem azon pánikolni, hogy rendben, hogy nem iszik, de biztosan fáradt lesz, mi van, ha elalszik a volán mögött. Innen már egyenes út vezetett egy combos kis szorongáshoz, és tartott egészen addig, míg nem jött a telefonomra egy üzenet, hogy szerencsésen hazaért. Annyira megkönnyebbültem, hogy írt, pedig most nem is mondtam, de valószínűleg érezte, hogy ez szükséges nekem. Persze utána már ennek a farvizén olyan hülyeségeket álmodtam (Mór elveszett), hogy kifejezetten örültem a reggelnek. 

Ma talán Belamiék is eljönnek, ha a konyha kiállításon nem fárad el Ági túlzottan.

Ők végül vettek egy nagyobb lakást, ami teljesen új, nagyon jó helyen van, és nyárra lesz teljesen kész. A ház már áll, kívülről kész van, a belső tereket kell kitalálniuk, mert azt az ő ízlésük szerint csinálják meg. Ági mostani lakása is ettől a cégtől való, nagyon jó tapasztalatai vannak velük, ezért is választották ezt a megoldást végül. A kertes házzal kompromisszumokat kellett volna kötniük, vagy nagyon ki kellett volna költözniük a városból, azt meg Ági nem akarta. Végül arra jutottak, hogy most ez a legoptimálisabb, később ezt a lakást jól tudják értékesíteni, ha mégis ragaszkodnak a kerteshez. 

Így most lesz gyerekszoba, háló, Belaminak dogozószoba, meg hatalmas nappali. Közel lesznek a kórházhoz, és a központhoz, és ami még nagyon fontos, hogy hozzánk is. Babakocsis távolságra leszünk egymástól, nem muszáj az autót sem elővenni. 

A kórház meg azért fontos, mert úgy néz ki, mindkettőjük munkahelye lesz, ugyanis Belami egy fél állásban a helyi kórházban is lesz.

Az történt ugyanis, hogy Belami megkezdi a következő szakorvosi rezidens éveit, mert úgy érzi, a jelenlegi nukleáris medicina szakorvosi végzettségéhez nagyon jó lenne a radiológus képzés, remekül kiegészítené a kettő egymást. Ezért ehhez a helyi kórházat kereste meg, és nagyon nagy örömmel fogadták. Nyilvánvalóan az is mozgatja, hogy szeretne minél többet helyben dolgozni a családja miatt, szeretné kivenni a részét a kisfia köröli teendőkben, és úgy nehéz lenne, ha hétköznapokon reggel hattól este hatig távol van. Ez még akkor sem működik kielégítően, ha heti egy-két nap home office van. Szóval most az a terv, hogy helyben lenne heti négy napot, ebből valamennyi Budapesthez kötné, meg egy személyes jelenléte lenne ott. A többi a helyi kórház ideje lenne, és itt valamennyi ügyeletet is vállalhatna, nem kellene ezért is utaznia. 

Majd kialakul, örülök, hogy tele vannak tervekkel, és mindet szépen meg is valósítják.

Az unokánkkal minden rendben, már kaptunk képeket az arcocskájáról is.

Szerintem tiszta olyan, mint Belami, amennyire egy ultrahang fotón meg lehet ezt állapítani, de ezzel csak Charliet zsibbasztom, őket nem. (hihi)

Érdekes módon nem ruhákat vettem először neki, hanem könyveket. Ha valóban olyan lesz, mint Belami, akkor ez a lehető legjobb választás elsőre.