Földes László 81!!! éves, de simán végignyomta a két órás koncertet. Igazából én nem vagyok a rajongója, kb. két számát, ha ismertem, de Charlie nagyon szereti, úgyhogy azt gondoltam, miért is ne, nem árt az ízlésemet kicsit megdolgozni valami új benyomással.
Szerintem elképesztően szép idős ember lett Földes Lászlóból, és olyan az orgánuma, a személyes jelenléte, a karizmája, hogy telejesen odavoltam érte. Én nem mondom, hogy innentől csak hobo számokat fogok hallgatni, de biztosan megkeresek párat abból, ami tegnap volt, plusz versmondást is szeretnék találni tőle, mert nagyon van érzéke ahhoz is.
Jaj, nagyon jól éreztük magunkat Charlieval, pedig eskü', megfordult a fejünkben, hogy kedden este, hullafáradtan, inkább mégsem megyünk, mert szerdán is munka, ráadásul sok. Olyan jó, hogy győzött a smucigság, azaz, ha már kifizettük a két jegyet, akkor elmegyünk.
Meg olyan is van, hogy rájöttem, nagyon hasonlítok Apámra is.
Én külsőleg, de leginkább arcilag, teljesen Anyu vagyok, a természetem viszont inkább Apué. Az OCD-t egyértelműen az ő családjából hozom, és nagyszerűen átörökítettem Miklósra, és sokszor úgy látom, hogy Belamira is.
Emlékszem, hogy gyerekként is társasházban éltünk, és Apu volt a rend nagy örzője, simán rászólt bárkire a szemetelés miatt, és kurvára összeszedte más szemetét, ha nem tudta ki a ludas. Csak a fejemet csóváltam akkor, hogy én bizony nem szedegetném más szemetét, nehogy már.
Aztán karácsony előtt azt vettem észre, hogy a társasházunk kerítése melletti szemetet szedegetem gumikesztyűben kutyasétáltatáskor, mert jönnek a gyerekek, és hogy néz már ki, hogy az utcán szemét van?!?!
Most meg széttörték a kukások a szelektív kukát, nagy nehezen elvitték, de pár lakó azóta is a kuka helyére! hordja a szemetet, pedig van külön szemetes, csak az be van zárva, és gondolom lusta kinyitni. Engem ez olyan mértékben idegesített már a napokban, hogy megugrott a vérnyomásom, ahányszor kimentem a házból, esküszöm, hogy képes volt elrontani a napomat a látvány. Küzdöttem, mint malac a jégen, végül ma gumikesztyűt húztam, meg vittem le zsákokat, és összeszedtem a hajléktalanok és egyéb kukabúvárok által széttúrt szemetet, meg amit szétfújt a szél, és behordtam a zárt szeméttárolóba. Ne is kérdezzétek, van takarítónk amúgy, de nem érezte küldetésének, hogy az udvart is rendbe kapja, amit valahol megértek. Szóval utána írtam a liftre egy korrekt kis felhívást a lakóknak, hogy vegyék már észre magukat. A következő lépésem az lesz, ha ez a probléma nem szűnik meg, hogy a közös képviselőtől kikérem a kamerafelvételeket, és nem fogom sajnálni az időt, hogy megnézzem, ki rakja oda a szemetet, és esküszöm, hogy az ajataja elé fogom önteni az egészet. Faxom, de tényleg!
Na erre mondom, hogy minden fogadkozásom ellenére pont olyan leszek lassan, mint Apu.
Képzeld, a mi környékünkön, van egy olyan önkéntes civil szervezet, akik a kerületet/utcákat/parkokat járják és szemetet szednek, évek óta. Egyszer voltam velük, kaptam kesztyűt és valami teleszkópos szemétszedő 'csippentő' pálcát (nem tudom, mi a szakmai neve :D). Nagyon gusztustalan meló volt, erdőkbe és autópályák alatti bozótokba bemászni szemetet szedni, hajléktalanok mellett, de szerintem ez az igazi környezetvédelem. Állítólag sokszor találtak már kriminális dolgokat is pl. elrejtett fegyvert. Ez Anglia.
VálaszTörlésNálunk a munkahelyen a szemétszedés az egyik (kötelező) önkénteskedési program. Én arra szoktam gondolni, hogy minden egyes iskola és minden egyes munkahely minden dolgozóját (tanulókat is) köteleznék legalább évi egy ilyen "önkéntes" napra. Talán utána néhányan máshogy állnának a szemeteléshez.
VálaszTörlésÉn tavaly voltam Hobon, elképesztő, hogy ezt így lehozza ennyi idősen, és én is el voltam ájulva attól, hogy milyen jól néz ki. A Vadászat nagy kedvencem tőle. Szemét ügyben abszolút megértelek, azért ez még nem OCD, hogy idegbajt kap az ember mások gondatlanságától meg hanyagságától. Nálunk is egy csomószor a kuka mellé rakják a szemetet, meg beteszi a szelektívbe a háztartásit. Sok az albérlő és nem érdekli őket egyáltalán az egész. (Zs.)
VálaszTörlés