Földes László 81!!! éves, de simán végignyomta a két órás koncertet. Igazából én nem vagyok a rajongója, kb. két számát, ha ismertem, de Charlie nagyon szereti, úgyhogy azt gondoltam, miért is ne, nem árt az ízlésemet kicsit megdolgozni valami új benyomással.
Szerintem elképesztően szép idős ember lett Földes Lászlóból, és olyan az orgánuma, a személyes jelenléte, a karizmája, hogy telejesen odavoltam érte. Én nem mondom, hogy innentől csak hobo számokat fogok hallgatni, de biztosan megkeresek párat abból, ami tegnap volt, plusz versmondást is szeretnék találni tőle, mert nagyon van érzéke ahhoz is.
Jaj, nagyon jól éreztük magunkat Charlieval, pedig eskü', megfordult a fejünkben, hogy kedden este, hullafáradtan, inkább mégsem megyünk, mert szerdán is munka, ráadásul sok. Olyan jó, hogy győzött a smucigság, azaz, ha már kifizettük a két jegyet, akkor elmegyünk.
Meg olyan is van, hogy rájöttem, nagyon hasonlítok Apámra is.
Én külsőleg, de leginkább arcilag, teljesen Anyu vagyok, a természetem viszont inkább Apué. Az OCD-t egyértelműen az ő családjából hozom, és nagyszerűen átörökítettem Miklósra, és sokszor úgy látom, hogy Belamira is.
Emlékszem, hogy gyerekként is társasházban éltünk, és Apu volt a rend nagy örzője, simán rászólt bárkire a szemetelés miatt, és kurvára összeszedte más szemetét, ha nem tudta ki a ludas. Csak a fejemet csóváltam akkor, hogy én bizony nem szedegetném más szemetét, nehogy már.
Aztán karácsony előtt azt vettem észre, hogy a társasházunk kerítése melletti szemetet szedegetem gumikesztyűben kutyasétáltatáskor, mert jönnek a gyerekek, és hogy néz már ki, hogy az utcán szemét van?!?!
Most meg széttörték a kukások a szelektív kukát, nagy nehezen elvitték, de pár lakó azóta is a kuka helyére! hordja a szemetet, pedig van külön szemetes, csak az be van zárva, és gondolom lusta kinyitni. Engem ez olyan mértékben idegesített már a napokban, hogy megugrott a vérnyomásom, ahányszor kimentem a házból, esküszöm, hogy képes volt elrontani a napomat a látvány. Küzdöttem, mint malac a jégen, végül ma gumikesztyűt húztam, meg vittem le zsákokat, és összeszedtem a hajléktalanok és egyéb kukabúvárok által széttúrt szemetet, meg amit szétfújt a szél, és behordtam a zárt szeméttárolóba. Ne is kérdezzétek, van takarítónk amúgy, de nem érezte küldetésének, hogy az udvart is rendbe kapja, amit valahol megértek. Szóval utána írtam a liftre egy korrekt kis felhívást a lakóknak, hogy vegyék már észre magukat. A következő lépésem az lesz, ha ez a probléma nem szűnik meg, hogy a közös képviselőtől kikérem a kamerafelvételeket, és nem fogom sajnálni az időt, hogy megnézzem, ki rakja oda a szemetet, és esküszöm, hogy az ajataja elé fogom önteni az egészet. Faxom, de tényleg!
Na erre mondom, hogy minden fogadkozásom ellenére pont olyan leszek lassan, mint Apu.
Képzeld, a mi környékünkön, van egy olyan önkéntes civil szervezet, akik a kerületet/utcákat/parkokat járják és szemetet szednek, évek óta. Egyszer voltam velük, kaptam kesztyűt és valami teleszkópos szemétszedő 'csippentő' pálcát (nem tudom, mi a szakmai neve :D). Nagyon gusztustalan meló volt, erdőkbe és autópályák alatti bozótokba bemászni szemetet szedni, hajléktalanok mellett, de szerintem ez az igazi környezetvédelem. Állítólag sokszor találtak már kriminális dolgokat is pl. elrejtett fegyvert. Ez Anglia.
VálaszTörlésIgen, ez az igazi környezetvédelem. És egy elképzelt világban nem is lenne erre szükség, mert mindenki tudná, hogy hol a szemét helye. És akkor már a szelektív válogatás is működhetne, mert ez felénk amúgy is vicc. (Hiába gyűjtjük külön, simán összeborogatják egy autóba az összes szemetet.)
TörlésNálunk a munkahelyen a szemétszedés az egyik (kötelező) önkénteskedési program. Én arra szoktam gondolni, hogy minden egyes iskola és minden egyes munkahely minden dolgozóját (tanulókat is) köteleznék legalább évi egy ilyen "önkéntes" napra. Talán utána néhányan máshogy állnának a szemeteléshez.
VálaszTörlésAbszolút egyetértek Fella. Nekem a munkám során is élő példa volt, hogy a közmunkára kötelezettek, akik szemetet szedtek klienseim, rászóltak az ismerőseikre, hogy ne szemeteljenek. Valahogy átjött nekik, hogy mennyi felesleges munkát adnak azok, akik nem képesek a szemetüket egy kukába tenni.
TörlésÉn tavaly voltam Hobon, elképesztő, hogy ezt így lehozza ennyi idősen, és én is el voltam ájulva attól, hogy milyen jól néz ki. A Vadászat nagy kedvencem tőle. Szemét ügyben abszolút megértelek, azért ez még nem OCD, hogy idegbajt kap az ember mások gondatlanságától meg hanyagságától. Nálunk is egy csomószor a kuka mellé rakják a szemetet, meg beteszi a szelektívbe a háztartásit. Sok az albérlő és nem érdekli őket egyáltalán az egész. (Zs.)
VálaszTörlésOhh, a szemetelés nehezen viselése valóban nem OCD, de az már jobban, hogy fizikailag rosszul vagyok, ha a függöny nem úgy van elhúzva, hogy a hajtások rendben legyenek, hogy a rendetlenség is szimmetrikus legyen (ez leginkább Miklós), hogy igazgatni kell mindig mindent, és rettegés a fertőzésektől (ez meg Belami), és még sorolhatnám. Szerencsére nálam ez leginkább az itthoni dolgokra korlátozódik, mert máshol nem igazgatom a függönyt például. De -amint látszik- ahogy öregszem, már a kinti "rendetlenségek" is egyre jobban zavarnak. Szerintem a fiúk és én is még az enyhe kategóriába tartozunk, de a dédapámról rendesen vannak családi történetek, hogy mennyi kényszeres dolga volt. Én amúgy kibékültem ezzel, mert a mindennapi dolgaimat nem akadályozza ez erősen, mint a súlyos esetekben, de közben meg csomó mindent azért tudok átvinni, mert a "kényszerem" nem engedi, hogy nem csináljam. (PL. heti 2-3 edzés, különben szétesek, mert ez a "kényszerem".)
TörlésRendetlenség szimmetrikusan? :) Ha emiatt jársz edzeni az valóban egy jó oldala a dolognak (ez nekem is jól jönne). A gyerekem súlyos OCD-s, sajnos nála semmi előnye nincs, viszont elég sokáig jól hatott neki rá az antidepresszáns. Anyámtól örökölhette. Ő többek közt gyűjt. Nem az a klasszikus, ami a szemétgyűjtésről szól, de ez is épp elég rossz. 2x akkora lakásban él, mint amire reálisan szüksége lenne, és a másodikon. Már erősen mozgásszervi problémái vannak, de költözésről hallani sem akar, mivel a cuccai kisebb lakásba nem férnének be. Én emiatt minden héten kisebb lomtalanításokat tartok (nehogy később így járjak). Kissé OCD-sen. :D (Zs.)
TörlésKépzeld! Miklós képes a "szimmetrikus rendetlenségre", azaz csomó cuccát elől hagyja, mert lusta elpakolni, de azt rendezetten, sok esetben szimmetrikusan hagyja szét a szobában, vagy a széket burulásig pakolja ruhával, de szépen, rendesen egymásra téve, szóval olyan klasszikus rendetlenség soha nem volt nála. A másik fura szokása az volt, mikor hazaért, akkor a kabátját felakasztotta a fogasra, majd simogatni kezdte, mintha úgy leporolná, vagy nem tudom. Minél tovább csinálta, annál biztosabb lehettem benne, hogy zaklatott, és ezzel "érkezik meg", nyugszik meg. Utána még a cipőjét is megigazítja, az gyorsabban csinálja, de mindig lehajol és beigazítja szimmetrikusra. Tök érdekes, hogy annyira nem feltünő, pedig mindig csinálja, csak normális esetben gyorsan, alig észrevehetően. Én látom, mert én másban, de hasonlóan működök. (Például a holdköves gyűrűmet simogatom a másik kezem egyik ujjával, ha nyugatatom magam, de észre sem veszem, és lassan mélyedést simogattam már bele, pedig nem folyamatosan viselem.) Szóval mi tényleg az enyhe kategória vagyunk, Charlie viccesnek is találja a mániáinkat, mondjuk vezetés közben zavarja, ha motoszkálok a gyűrűmmel, de ha szól, abba tudom hagyni... egy időre.
TörlésNálatok sajnálom, hogy keménnyebb ez a cucc a fiadnál és az anyukádnál, remélem marad a kezelhető kategóriában, vagy legalábbis te tudd kezelni, amennyire lehetséges!
Ez a szimmetrikus rendetlenség milyen érdekes alverzió. Nekem már lényegében a hobbimmá vált a pszichiátriai zavarok "tanulmányozása", annyira furák ezek az egyéni szokások, gondolkodásmódok. Ez is vajon miért alakulhatott ki? Az előnye viszont az lehet, hogy eltökéltebben hajtják végre talán az OCD-sek a terveiket, nem? Belejátszhat, hogy mindkét fiad nagyon sikeres tanulásban is, meg a szakmájában is. (Zs.)
TörlésMiklósnál bizonyosan úgy van, hogy jön nála egy katt, és akkor tűzön-vízen át végrehajtja, amit kitalál. Ezek többnyire teljesen jó irányok: pl. ráfekszik valamilyen sportra, és akkr azt szinte mániákusan, vagy nyelvvizsga gimnázium elején, de a kitűnő érettségi is ilyen kikötés volt saját magánál, pedig alapvetően ő egy Pató Pál. Ám ugyanez van olyasmi dolgoknál is, amit vitatnék, pl. egyenruhás szakma. Belami másabb, ő szomjazza a tudást, neki nincs üres járat, már a második szakorvosi irányát csinálja, megint rezidens, most radiológusként. Szerintem ez az enyhe forma jól meglovagolható, ha az ember jól ismeri önmagát, mert tényleg csatasorba tudja állítani a kitartást ez a "mánia", de cserébe nagyot tud ütni, ha valami nem úgy alakul, ahogy azt egy enyhe ocd-s elképzeli. Szóval vannak hátulütői, de lehet vele élni. Ám mélyen elgondolkodtam anyukád gyűjtögetős dolgán, mert kicsit nálam is elharapózik időnként a ruhavásárlás, és persze főleg akkor, ha nem kontrollálom magam. Ezen dolgoznom kell, bár a folyamatos selejtezéssel én is próbálok szintet tartani.
TörlésAlapvetően elég rendetlen vagyok, de a szemét az utcán, sőt a kertben is nagyon zavar, képes vagyok még a szomszéd előtt is összeszedni a szemetet, mikor húzom ki a kukát, vagy állok ki az autóval.
VálaszTörlésMilyen jó lenne, ha mindenki így gondolkozna! (és tenne)
Törlés