Heti jók:
- Jó volt kicsit elengedni Charliet horgászni, de alig vártam, hogy megint itthon legyen, és közösen reggelizzünk, menjünk sétálni, filmet nézzünk, stb...
- A Netflixen nagyon bírtam ezt a sorozatot. Először meg sem akartam nézni, mert egy gyermekjólétis nőről szól, és kikapcsolódásként pont nem akarok ilyesmit, de aztán belenéztem, és nagyon megfogott a humora, meg amúgy is, inkább a nő magánélete a fő téma, a munkája érintőleges. Mondjuk azért másabb arra, úgyhogy az a szál is érdekes volt végül.
- Találtam egy receptet a múltkor valami sült zabkása néven, és azóta kb. minden második nap megcsinálom. Az a lényeg, hogy egy kisebb hőálló edénykében összedarabolok vagy egy banánt, vagy egy almát, attól függ mi van itthon, aztán beleöntök egy deci magtejet, egy tojást, egy kiskanál sütőport, kakaót vagy fahéjat (a gyümölcstől függ), esetleg némi édesítőt, ezt botmixerrel összekeverem, hozzáöntök 50 g zabpelyhet, pirított diót vagy mandulát, összekeverem, aztán bevágom a sütőbe úgy 20 percre 180 fokon, de a tűpróba is működhet. Valami mennyei finom, és ezt lehet még turbózni kis mézzel vagy lekvárral a végén. Azt nem állítom, hogy energiában szegény cucc, de elosztható két adagra, és nagyon jó kis hozzávalókból áll, laktató, többet ér egy cukrászdában vett sütinél vagy csokoládénál.
- Már szombaton be akartam festeni a hajamat, de leltározott a bolt, ahol a hennát szoktam venni, úgyhogy csak hétfőn tudtam hozzájutni. (Miért is hagyok mindent az utolsó percre?!) Amikor kedden reggel belenéztem a tükörbe, és nem volt lenövés, meg halántéknál ősz szálak, az nagyon feldobott, sokkal, de sokkal ápoltabbnak éreztem magam.
- Másik nagy kedvencem mostanában a vöröslencsés lepény, gyakran ez a vacsorám. 30 g zabpelyhet, 30 g vöröslencsét és 30 g csicseriborsó lisztet, meg némi sót összeturmixolok, aztán hozzáöntök kb. 1 dl vizet, és újra turmixolok. Palacsintatészta sűrűségűnek kell lennie a végeredménynek, és úgy is kell megsütni, mintha az lenne. Ebből egy nagyobb lepény lesz, és mikor készen van, lehet bele tölteni sajtot, grillezett zöldséget, meg nyerset is, de a lehetőségek száma végtelen, és pont ez a jó benne. Valami szószt is lehet kenni bele, és én csak kettőbe szoktam hajtani, mert könnyen törik. Nagyon finom szerintem, A vöröslencse nagyon jó növényi fehérjeforrás, a zabpehely telít, a csicseriborsóliszt meg nem engedi, hogy leragadjon a lepény, meg élelmi rostokban gazdag, és magas fehérjetartalmú. Egy ilyentől tele leszek teljesen, és sokáig így is marad, lassan szívódik fel, stabilan tartja a vércukromat. Attól függ, hogy mit tölt bele az ember, de 300-400 kalóriánál nem több, ami egy lightos vacsorának pont jó. Érdemes kipróbálni.
A vöröslencsét nagyon szeretem, biztos kipróbálom az utolsó receptet. Az elsőről csak hallottam konkrét mennyiségek nélkül, így most az is felkerült a listámra, köszi :)
VálaszTörlésSzívesen! Remélem ízleni fognak majd!
TörlésAz ajánlásodra elkezdtem nézni ezt a sorozatot, kicsit túl reális, ettől nekem nyomasztóvá válik. :)) Annyira sajnálom a nőt, hogy totál nincsen semmi ideje magára, és annyira magamra ismerek a helyzetekben benne. A skandináv filmek amúgy ebben nagyon jók, csak volt, hogy abba kellett hagynom, mert pont ettől az iszonyat realitásától már sok volt.
VálaszTörlésA másik ami "megütött", az "ápoltabbnak érzem magamat" gondolatkör. És ez nem ellened szól, ne értsd félre, inkább arról, hogy mennyire ránk van nyomva ez, hogy akkor vagy ápolt nőként, ha nincsen ősz hajszálad. A férfiaknál meg akkor vagy ha van, és nem festeted. :)) Én nem érzem úgy, hogy ez az ápoltságom része lenne (nekem vannak ősz hajszálaim, és nem akarom festetni, egyelőre tuti nem, mert jobban zavar a nagyon művi haj, mint az ősz hajszálak). Ápoltság annyi, hogy tiszta vagy, tiszta a hajad is, és rendezett, tiszta, nem szakadt a ruhád. Minden más már társadalmi konstrukció, és rengeteg nyomasztás és pénzköltési kényszer van benne (amiből persze a férfiak által működtetett cégek nyernek egy csomó pénzt).
Mondom, ez most csak úgy eszembe jutott, nem ellened akarok szólni vele, csak fura ez a világ. :)
Szegény Porni valóban jól el volt havazva, de engem nem nyomasztott.Lehet azért, mert én munkaügyileg ebben élek, a magánéletem meg mostanság már nyugis, és nosztalgiával gondolok arra, mikor nem így volt, (de jobb így).
TörlésÁhh, az én ocd-m kiterjed a hajamra is, nem bírom a lenövést. Az aszimmetriát, a rendetlenséget meg semmiben, maximum nem reagálok rá, ha nem tudok ellene tenni, mondjuk másnál látom. Szóval én akkor is ápolatlannak érzem magam, ha valami nem a megszokott szerint van, vagy kihagyom a rutinomat, mert a komfortérzetem sérül, és onnantól semmi sem jó. Ez elég nagy nyűg nekem, dolgozok is rajta, mert elég fárasztó tudok lenni saját magam számára is, nemhogy... Amúgy elég sokat csiszolódtam, szerintem régebben sokkal rosszabbul viseltem a fentiek közül bármit is, mint mostanában.