Blogvember, november 1.

Megpróbálom.

A munkanapjaim nem mindig úgy alakulnak, ahogyan tervezem, de pár sor hátha belefér minden nap. Ha nagyon erőltetnem kell, maximum feladom.

Ma aludtunk úgy hétig.

Sokszor hallom, hogy a benti kutyák gyakran felébresztik a gazdit éjszaka is, nekünk viszont irtó szerencsénk van Mórral. Ő soha nem ébreszt éjszaka, maximum, ha beteg, rendkívüli módon ki kell mennie (hasmenés), vagy hányni fog. Amúgy édesdeden alszik, és ha felébred hamarabb, akkor is türelmesen vár, hogy magunkhoz térjünk. Max' nézni szokott a helyéről, én arra fel szoktam ébredni, olyan szuggerálva tud bámulni. 

Mindig ő az első reggel, tekintve, hogy majdnem 12 órája volt kint utoljára, szóval a szájöblítés és a pajzsmirigy gyógyszer bevétele után húzom magamra a sétáltatós gúnyámat, bújok a viseletes ugg csizmámba, és már megyünk is le. Addig Charlie megcsinálja a teát, megterít a reggelihez, ilyenek. A körünk után lábmosás jön Mórnak, ő is megkapja a reggelijét, én meg a nespressos kávémat. Kb. minden reggelünk így indul, annyi változóval, hogyha Charlie viszi le Mórt, akkor én készülök a reggelire fent. 

A reggelizésre mindig hagyunk elég időt, mert ilyenkor szoktuk megbeszélni a napot, hogy ki merre megy, mikor ér haza, kié a déli séta, hogyan oldjuk meg az ebédet, stb... Én nagyon szeretem a reggeleket emiatt a közös rutin miatt, valahogy megalapozza a napot.

Ma fetrengtünk még egy órát, tekintve, hogy sehová nem kellett menni.

Aztán Charlie csak addig túrta a netet, hogy kiderült, piac az van, úgyhogy kiment savanyúságért meg paradicsomért. Én meg addig a második kávémmal leültem egy részt megnézni az Euphoriából. Ez egy sorozat az HBO-n, szerintem nem az én korosztályomat célozták be vele, de tök tanulságos nekem azért, mert ilyen korú gyerekekkel foglalkozok. És hiába van két felnőtt fiam, az elmúlt pár évben annyit változott a világ, hogy rengeteg újat tudtam meg arról, hogy mi foglalkoztatja a mostani 16-17 éveseket, hogyan állnak a drogokhoz, mit miért csinálnak. Ok, ez egy amerikai film, de még így is csomó mindenre rádöbbentem. Plusz ott vannak a szülők is a filmben, és azokkal a karakterekkel kapcsolatosan is voltak "aha" élményeim, szóval bármennyire is nyomasztó sorozat, valahogy leköt. Amúgy nem mindig van kedvem és erőm hozzá, olyankor jöhet a Szex & New York, az teljesen ki tudja kapcsolni a zakatoló agyamat. 

Ebéd az van tegnapról, de mindjárt összedobok még valamit, valahogy kedvem támadt hozzá.

Délutáni tervem, hogy a konyhában elkezdem a nagyobb takarítást. Mivel a múlt heti szabimat szépen eltöltöttem bármilyen ilyen irányú tevékenység nélkül, ezért az lesz, hogy apránként minden nap csinálok majd valamit, aztán egyszer csak a végére érek. Remélem.