Szeretjük Kőszeget

Sőt! Imádjuk.

Mór mindenhová, és ezt tényleg így kell érteni, hogy MINDENHOVÁ bejöhetett velünk. A várba is. A várban lévő termekbe is. A Tejbárba. A pizzázóba. Ha megkérdeztük az étteremben, hogy a teraszon leülhetünk e vele, akkor nem értették a kérdést, mert az a minimum. Meg víz tálkában, kedves szavak. Annyira jó volt, hogy nem kell azon szoronganom, hogy kit zavar a kutyánk. 

A szállás bájosan retró volt.

És akkor még finoman fogalmaztam, de a végére úgy megszerettük a templom szagú, ósdi -de műemlék jellegű- lakrészünket, hogy haza sem akartam jönni. 

A működtető egy japán fickó, aki angolul és lengyelül tudott csak beszélni, rettentően kedves és udvarias volt, annyira, hogy először a Bates Motel jutott az eszembe, de szerencsére semmi baj nem volt vele. 

A hálónkban volt egy ember magasságú nagyon régi tükör betámasztva a falhoz, na, azt szívem szerint letakartam volna éjszakára, de végül nem foglalkoztam vele, sőt, ahányszor elindultam kifelé, megcsodáltam a lábaimat benne, hogy milyen jó kis izmosak. 

Rengeteg tervünk volt.

Végül csak annyit valósítottunk meg belőle, ami kényelmes és pihentető volt. Így végül a legtöbbet Kőszeg és környékén tekeregtünk, a házassági évfordulónkon helyben kirándultunk, a szülinapomon elmentünk Sopronba. Na, az annyira nem jött be, nekem túl köves, túl meleg volt így nyáron, szerintem jobb lenne ősszel vagy tavasszal. 

Futottam egy nagyon jólesőt a tó körül. 

Üldögéltünk a főtéren zenét hallgatva, dúdolva. Szerettem volna egy délelőttöt is eltölteni egyedül egy kávéház teraszán, de végül az nem jött össze, annyi minden mást csináltunk.

Charlie kilencedikén reggel elvitte Mórt egy gyors sétára, és hozott nekem a cukormentes "czukrászdából" egy szép rózsaszínű mignont, meg gyertyát, úgyhogy a fújás-kívánság is megvolt. 

Finomakat ettünk.

Minden nap máshol, úgyhogy rengeteg ételt kipróbáltunk, én csak egyszer nyúltam mellé, egy Cézár saláta nem jött be. Egyik helyen olyan finom pizzát ettem, hogy azóta is összefut a nyál a számban, ha rágondolok. 

Ma ráálltam itthon a mérlegre. Áhh! Inkább hagyjuk is! Vissza kell fogni magam megint. 

Tegnap jöttünk haza, mert ma már éjszakázok a másodállásban.

Másik munkámban a héten még szabin leszek, ez jó.

Holnap fodrász, szombaton nappalos műszak. Nem állítanám, hogy túl nagy kedvem van az egészhez..