Szülinapom tegnap

Tegnap volt a szülinapom, és először kértem, hogy ne legyen szám a tortámon.

Hülyeség, mert akkor is negyvennyolc éves vagyok, de sokkal jobb volt a kérdőjel, amit Charlie hozott. Amúgy meg messze jobban nézek ki, mint tavaly ilyenkor, kb. tizenkét kilóval többel. Szerintem lassan a kollagén + hialuronsav is látszani kezd, amit magamba tömtem eddig. 

Valahogy mégsem vagyok jól a bőrömben, pedig azt hittem, hogy csak ennyi hiányzik a boldogságomhoz.

Most ez elég rosszul néz ki így leírva, mert azért boldogtalan nem vagyok, csak inkább nyűgös, meg épp céltalan. Kellenek a célok nekem, mert elforgácsolódok, nem találok magamra. 

Aztán megérkeztek a fiúk, és az nagyon jó volt.

Még úgy is, hogy Belami antiszociális volt, és nem tetszett a karcos "humora", úgyhogy finoman, de megkértem, hogy hagyja abba. Jött Ági is, szóval nem akartam beégetni, de jeleztem, hogy elég. 

Kismacsó tündéri volt, bár alig tudtam kiverni az ágyából, ő már szombaton megérkezett, és az étkezés és tortázás után azonnal visszavonult "pótolni az egész héten kiesett alvásidőt". 

Ági egyre jobben tetszik nekem, most sokkal többet tudtam vele beszélgetni, és úgy érzem, eléggé egy rugóra jár az agyunk.

Szóval öten ültük körbe az asztalt, és akkor szépen fellazultam, és bennem volt az az érzés, hogy amúgy minden nagyon rendben van, meg jól, és soha ennél rosszabb ne legyen. 

Marha sok tortát, meg minden mást is magamba tömtem az elmúlt napokban, úgyhogy reggel félve álltam a mérlegre, de nincs gond.

A legkisebb súlyom utazás előtt volt, hatvankettő kilogramm és kilencven dekagramm, ma pedig hatvanhárom kilogramm és negyven dekagramm, szóval no para. A dédesi kirándulásra nem vittem mérleget, meg a kalóriabázist sem írtam, de cserébe jó sokat mentünk. A szombat és a vasárnap már eléggé szélsőséges volt kajálás szempontjából, és mozgás sem volt sok, de itt a hétfő, lehet szépen folytatni a diétát, illetve az egészséges életmódot, úgyhogy ma már valami tervezett mozgás biztosan lesz.

Most pedig megyek turizni a kedvenc helyemre, ahová ritkán jutok el, de a legjobban szeretem.

Majd a kirándulásról még írok.

Csak előtte iszok egy kávét az új poharamból, amit Kismacsó vett nekem. Drága szívem!