Lomtalanítottunk, de úgy érzem, csak a belekezdtünk. Jó, a legdurvábbakat, két tárolót, kipucoltuk, de a lakásban csak egy nagyobb helyet néztünk át, és selejteztünk. Rengeteg cuccot lehordtunk, és még van mit csinálni. Megbeszéltük Charlieval, hogy minden héten egy helyet átböngészünk, és akkor majdcsak a végére érünk egyszer.
Vasárnap volt Kismacsó szülinapja.
A két tároló kipakolása között azt is megtartottuk, de most csak magunknak, nem hívtam meg senkit a kupi tetejére. Azért volt lufi, gyertya, tüzijáték, ami szokott.
Óh, már 23 éves!
Nem kezdem el, hogy "Milyen gyorsan eltelt az idő!", de tényleg. Végzett a suliban, már csak az avatás van hátra, és kezdődik a felnőtt élete. Kicsit össze van zavarodva ettől szerintem, egyik buliból a másikba esik, egyéjszakás kalandok, stb... Kicsit aggódok, de mindenki szerint átmeneti jellegű ez az állapot, majd lenyugszik. Hát jó.
Belami nagyon jól érzi magát az új kapcsolatában, hétvégén azt mondta, hogy ők akkor most "járnak", megbeszélték a lánnyal (majd találok ki nevet számára, ha minden jól megy).
Vasárnap nem is várta meg Kismacsó szülinapi ebédjét, elment a lánnyal túrázni, mert holnap indul Grúziába, és előtte még szerettek volna együtt lenni. Ennek én most nagyon örülök. Annak meg főleg, mikor Belami elmeséli, hogy biztosan nagyon szívesen hallom, hogy a lány milyen összetartó családból jön, mennyire családcentrikus (amúgy Belami is az), és hamar szeretne majd gyerekeket. Szerencsére ez sem riasztja meg Belamit, valószínűleg tényleg mindent meg tudnak beszélni, egyik sem érzi ezt korainak.
Nekem még mindig hiányzik Iluska, és a múltkor meg is beszéltük Belamival, hogy Iluska valóban hasonlít hozzám, valószínűleg ezért éreztem olyan közel a szívemhez, valahogy ismerősek voltak a rezdülései, nem tudom. Közben meg máris szimpatikus nekem ez az új lány, hiszen tényleg annyira hasonlít Belamihoz, szóval őt meg ezért fogom megkedvelni. Izgalmas.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése