Múlt héten még azt éreztem, hogy valami élénk piros lakkot kívánok, mert még jó az idő, tisztára nyár van.
Előkerültek a kardigánok, a farmerdzseki, és éjszakánként a melegebb takaróm kell.
Nagyon szeretem ezt az időszakot, mikor már hűvösebb van, de még sokat süt a nap.
Nagyobb kedvem van sportolni is, nem érzem azt, hogy csak hálni jár belém a lélek. Már tudom, hogy ez a vérnyomásom miatt van, melegben kitágulnak az erek, és az amúgy is elég alacsony vérnyomásom extrém alacsonnyá válik (100 alá esik). Hűvösebb időben már majdnem elérem a 120/80-at, tegnap 117/74 volt.
Tegnap megláttam ezt a Fit HD adón.
Amúgy most megint dagadtnak érzem magam, pedig pont annyira vagyok az, mint nyaralás előtt, de mégis rosszabbul érzem magam a bőrömben.
Sajnos minden erőfeszítésem ellenére (annyira azért nem viszem túlzásba) sem sikerül leadnom azt a 6-8 kilót, amit szeretnék. Hízni, szerencsére, nem hízok, de fogyni sem sikerül 1-2 kilónál többet. Szigorúbbnak kellene lennem önmagammal, de belefeszülni sem akarok, mert nem szeretném, hogy elmenjen a kedvem a rendszeres sporttól, szép étkezéstől.
Annak tökre örülök, hogy késő délutánig teljesen tudatosan, és szépen eszek, csak esténként csúszok meg időnként, de ez meg pont elég ahhoz, hogy csak stagnáljak. Negyvenen felül ez van, duplán, triplán nehéz fogyni, hízni viszont marha könnyű.
Írtam arról, hogy próbálgatom azt az időablakos evést.
Végül az első verzió tartható nekem a legjobban, amikor 12 óra telik el a vacsora és a másnap reggeli között. Ha ennél több, akkor nem érzem komfortosan magam, a vércukrom nem stabil. Konzultáltam erről egy dietetikussal, szerinte is jobb így az inzulirezisztenciám miatt.
Mostanában rengeteget régi sztori jut az eszembe, elmélázok rajtuk. No, erről majd legközelebb!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése