Belami dolgozni ment karácsony másnapján, Kismacsó az apjához.
Én már nem is tudom mit csináltunk, miután felkeltünk az éjszakai műszak (hányás-fosás takarítás) után. Szerintem semmit. Maradékot ettünk, filmet néztünk.
Ja, én lenyomtam egy tornát is.
Tegnap megint, mert éreztem magamban a lendületet, a kitartást... Kár, hogy nem szokott sokáig tartani, de azért belehúzok, míg van.
Az evés rendben.
Kb. két napig elengedtem a dolgot, de igazából tök jó volt visszatérni a rendszerembe, nem volt jó émelyegni lefekvéskor, mert nem tartottam az időre evést.
Mérlegre nem álltam, de ma reggel nagyon kedvem lett volna. Megmondom őszintén, nekem a mérleg mumus, mert nagyon elkedvetlenít, ha nem látok eredményt.
A tornára meg azért álltam rá, mert mínusz kilók ide vagy oda, torna nélkül állástalan vagyok. Jobban festettem, mikor edzőterembe jártam, de kilóban több voltam. Komolyan. A karácsonyi képeken oldalról tiszta gáz vagyok.
Pont egy hét múlva kezdek majd dolgozni.
Nagyon jó volt reggel arra ébredni, hogy előttem áll még hét nap, mikor nem kell munkával foglalkoznom.
Legnagyobb gondom, hogy mi frászt csináljak a rengeteg vegán fehérjémmel, mert nekem nagyon nem jött be, a hányinger kerülget tőle. Végül tízóraira palacsintát sütöttem belőle úgy, hogy egy adag növényi tejjel kikevert porhoz tettem egy tojást, meg zablisztet érzésre. Elég szakadós lett így, de kisebb palacsintákat sütöttem, és úgy kezelhető volt a probléma. Mivel a fehérje fahéjas ízű, szilvalekvárt tettem a palacsintába, és lett egy karácsonyias ízű finomság, még Charlie is azt mondta, hogy jó. Szóval erre fogom elhasználni a rengeteg fehérjét.
Mórnak meg beszereztünk pár játékot plüssből.
Tulajdonképpen az első macija hasonmását kerestük, ami egy MOL-os maci.
Iluska küldött egy hirdetést, ahol látott ilyet. Helyben volt, elmentünk érte. Ez kisebb változata a keresett macinak, de volt belőle kettő, meg vettünk még hozzá kukacot, teknőst.
Nos, kb. két pec alatt lerágta az egyik kisebb maci farkát, és megint megette. Azt hittem idegbajt kapok, úgyhogy a szőnyegeket vissza sem tettem, mert előbb-utóbb ki fogja hányni. Ha szerencsénk lesz, akkor séta közben.
Az a helyzet, hogy régebben nem ette meg, amit lerágott a játékokról, hanem kiköpte. Azt hittem, hogy a karácsonyi ajándék kutya farkának a megevése véletlen volt. Hát nem, ezek szerint.
Úgyhogy most preventív jelleggel minden kabala kiálló, lerágható részét levégtuk. Mert amúgy meg szeret ezeken aludni, kiválaszt egyet, és ráteszi a fejét. Mi úgy mondjuk, hogy "nyugi macizik".
Amúgy rengeteg direkt rágós játéka is van, meg KONG macija, egyebek, lassan úgy néz ki a szobánk, mint egy óvodai csoportszoba. Szerintem azt fogom csinálni, hogy egyszerre csak két-három lesz elől, a többit elrakom, és időnként előveszünk belőle, a régiekből meg kimosok és elteszek pár darabot. Így körforgás lesz, meg rend talán.
Az a bizonyos kutya. (Már elraktam az orra elől, mert van két füle is, meg kiszakadt hátul, nem biztonságos sajnos.) Mellette meg az örök kedvenc, amit május óta nyű, a MOL-os maci. Neki már se füle, se farka, de ezeket még akkor nem ette meg, mikor lerágta. Változnak a szokásai, az ízlése.
A kutyának meg tudod tanítani, hogy ne tépje a plüsst. Kimondottan nem tesz jót, ha megeszi a játékait, persze attól is függ, mi az. Add neki felügyelet mellett a plüsst, és szólj rá, ha nem rágja, hanem tépi. Ha nagyon tépi, vedd el, tedd el. Nagyon hamar megtanulják, hogy plüsst nem tépünk, nem arra van. (Ahogy azt is megtanulják, hogy amikor a gazdival vagy a társaikkal játszanak, nem foghatnak erősen a fogukkal, mert akkor is vége van a játéknak.)
VálaszTörlésA játékok kimosása viszont a legtöbb kutyát zavarja, mert a játék szagát szereti a legjobban, nem is annyira a kinézetét :). Ezért van az, hogy a legtöbb kutya a legbüdösebb, szétszopott plüssakármihez ragaszkodik a legjobban, illetve az nyugtatja meg stresszes helyzetben. Ha esetleg nagyon nyálas, akaszd ki a tűző napra száradni :-)
Igazából nem is tépi, rágni tud már olyan erővel, hogy gyorsan lejönnek a kiálló részek. De el fogom venni, ha látom, hogy erősebben csinálja. Mondjuk, mióta levágtam a plüssük kiálló részeit, nem is rágja őket, csak bekapja, és úgy nyugizik vele.
VálaszTörlésIgen, nagyon szépen érzékeli a vadabb játékoknál, hogy meddig lehet elmenni, mert azonnal abbahagyjuk a játékot, ha nekem az már fáj.
Azt hiszem Mór is azt szeretné, ha békén hagynám a plüsseit nyálasan, de van az a pont, amikor muszáj kimosnom. Annyira azért nem hatja meg, mert újra átnyálazza az egészet, és béke van. :-D