Az autót tök jól bírta, nem hányt, nem piszkolt maga alá. Figyelt, szaglászott, de nyugodt volt.
Megálltunk Belami munkahelye előtt, úgyhogy kiszaladt, megnézte ő is, és persze elolvadt. Szerintem leginkább ő nem értette, hogy minek bonyolítjuk az életünket, ha nem muszáj, de talán jobban vágja már. 😉
Most pedig elkezdődött a közös életünk.
Nem állítom, hogy könnyű egy kölyökkel, de végtelenül jó érzés, ahogy folyton a lábunk alatt mászkál. Van akarata, meg elképzelése a dolgokról. Például, hogy szuper kényelmes a helye, de akkor is a parkettán a legjobb aludni, meg egyáltalán lenni. Még úgy is, hogy elcsúszik sokszor, meg kifarol futás közeben. Nagyon mókás.
A kutyapelenkára ötből háromszor sikerül a dolgot végezni, kétszer máshová. De csak a pisit szerencsére. A felmosó folyamatosan készenlétben van, de amúgy is gyakran felmosok, meg szellőztetek.
Mór még nem fürdött, és azt tanácsolták, hogy még várjunk vele picit, amíg megszokja a sok új ingert. Ő nem büdös így sem, de van egy sajátos alom szaga, amit Charlie imád, én meg nem annyira, mert nekem olyan idegen. De ezen túltettem magam gyorsan, majd fürdik hamarosan.
Voltam tegnap a postán, és előtte picit összevesztünk Mórral, mert az előszobába pisilt. Én már épp indultam volna, szóval pont tetten értem, így határozottan megfogtam, és mondtam neki, hogy NEM!!! Úgy vinnyogott, mintha legalábbis megvertem volna, elég szar érzés volt. Akkor, ott, picit elbizonytalanodtam, hogy alkalmas vagyok e erre, meg "jajistenemmitvettünkanyakunkba". De ez gyorsan elmúlt szerencsére. Gondolom lesz még ilyen máskor is.
Az uszkárok elvileg finnyásak, nehéz evők.
Tanácsolták, hogy 10-15 percnél ne hagyjam tovább nyammogni, vegyem el a kaját előle.
Na, Mór kb. három perc alatt végez az adagjával, olyan, mint egy porszívó. Mikor elfogyott az utolsó falat, akkor iszik, utána újra belenéz a tányérba, hátha maradt ott egy kósza darab.
Az etetések idejét is vágja, egy órával előtte már kijárkál ellenőrizni, hogy van e étel a tányérban. Még soha nem kapott úgy, hogy ne szóltunk volna neki, szóval csak reménykedik valami csodában. 😂
Dolgozni is lehet mellette, mert a kedvenc helye valamelyikőnk lába mögött van, úgyhogy vagy a kanapé előtt ül, meg a lábam mögött, vagy Charlie forgószéke alatt/mellett. Mindenesetre figyelni kell, mielőtt felállunk, nehogy rálépjünk.
Kismacsó szobájába csak akkor mehet, ha hívja, illetve van, hogy beteszem, míg felmosok, mert összejárkál mindent, ő még nem marad meg egy helyen.
Szerintem Kismacsó is nagyon bírja, szokott vele játszani, köszön neki külön, ha elmegy, vagy épp hazaér. Mór mindegyikünkkel jól elvan, de nem is lehet máshogy, nagyon imádjuk a kis büdösét. 💗
Mai cuki történet.
Mór kedvenc elfoglaltsága, hogy mászkál a konyha, meg a szoba között, és ott nézelődik, ahol a legtöbb a történés. Épp kávét kezdtem főzni, ő ült az asztal mellett, és figyelt engem. Elővettem a darálót, és elfelejtettem, hogy ez neki hangos lesz... Mintha puskából lőtték volna ki, úgy menekült be a szobába a férjemhez, Csak a gömbölyű seggét láttam eltűnni a fordulóban, de azt mondja Charlie, hogy kifarolt a nagy igyekezetben. A gyáva nyuszija! 😂
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése