Első nap az új munkában, vidám dolog gyerekek :-)

Igazából ez így hangzik egy gyerekkori diafilmből: "Első nap az óvodában, vidám dolog gyerekek..."
70-es években születetteknek megvan?

Na jó.
Túl vagyok az első napon, illetve első fél napon, mert annyi volt így elsőre.

És még mindig tetszik.
Én vagyok a 17. a csapatban, ma találkoztam a közvetlen főnökömön (ő férfi) kívül négy csajszival (ők voltak ma ügyeletben), egytől egyig nagyon jó fejek, vidámak, kedvesek, segítőkészek.
A következő három napban hol az egyik, hol a másik nyakába leszek akasztva, velük megyek mindenhová, kifigyelem mit és hogyan csinálnak, aztán fogok majd eseteket kapni.
Holnap kilencre megyek, szerdán tízre, na jó, csütörtökön nyolcra. Hogy melyik nap mikor érek haza, arról majd később tudok értekezni, ugyanis fogalmam sincs. Mindenesetre nem vagyok ovihoz, egyebekhez kötve, szóval nagyjából mindegy is, de szerintem jól fogok járni az idővel a héten.
Ettől még jól elfáradtam abban a négy órában is, mert rengeteg információt kaptam, plusz neveket kellett megjegyezni, mindezt befogadni, odatalálni az új helyre, visszatalálni, számlát intézni, huhh... Azért nem huszonéves vagyok már, na.

Sajnos a gonosz ikertestvérem (by Vackor Mici) Lujza kezdi már a szokásos köreit, mármint sustorog a fülembe, hogy "Túl szép, hogy igaz legyen.", meg "Lesz ez még így sem.", ilyenek.
Nem könnyíti meg az életemet, az már biztos.