Olyan fura hetem volt (átmeneti képek)

Nem volt rossz, csak volt bennem egy alapfeszültség, amit nem tudtam hová tenni, meg az okát sem kikutatni, egyszerűen csak úgy volt, mindentől függetlenül.

Talán ennek az alapnak köszönhetően pénteken megint nagyon rossz szájízzel beszélgettem telefonon Tűzzel, és én egyszerűen nem értem miért erőltetjük mi még ezt az egész barátságosdit.
Már lassan tök mindegy, hogy mi az igazság, meg mi történik pontosan közötte meg az ex férjem között, mert én nem bízok benne, ő meg tart tőlem, és minden őszintétlenséget arra fog, hogy az én lelkivilágomat akarja kímélni, meg nem bírná elviselni, ha megtörténne a tavaly nyári eset, amikor úgy kiosztottam.
Vannak időszakok, mikor úgy tűnik, hogy működik közöttünk ez az egész, és sikerült túltenni rajta magunkat, de aztán mond valamit, vagy csinál, amitől alapjaiban rendül meg benne a hitem, mert őszintén szólva tavaly óta elég gyengék ezek alapok, úgyhogy a rápakolt új bizalom körülbelül kártyavár erősségű.
Legújabb alakítása, hogy menjek velük valami buliba, de ott lesz az egyik munkatársa (ugye Tűz meg a volt férjem egy helyen dolgoznak), aki egy igazi "minden lében kanál", szóval el kellene titkolni, hogy én az ex volt felesége vagyok. Mondtam Tűznek, hogy a fészen kb. egy perc kideríteni, meg lehet emlékszik is rám, mert már akkor is ott dolgozott, mikor az ex felesége voltam.
Hát akkor nem is tudja mi legyen, mert ő semmit nem mondott bent erről, de persze pletykálnak, meg úgy tudja (ki mástól, mint az extől), hogy ez a nő, meg a férje írták nekem azt a névtelen levelet, hogy akkoriban ki volt a szeretője az exnek.
Megkönnyítettem a helyzetét, mert mondtam Tűznek, hogy én ezt az egészet kihagynám, semmi kedvem kavarni a sz.rt megint, szeretnék kimaradni belőle.
Erre jött azzal, hogy akkor inkább szól a munkatársának, hogy nem ér rá, és mi meg azért mégis elmegyünk.

Mi van?!?!?!
Az a baj, hogy nekem ebből megint az jön le, hogy senkivel sem őszinte, lavírozik össze-vissza, megbízhatatlan. Ezt finomabban, de megmondtam neki, persze vérig sértődött.
Kezd tele lenni a hócipőm vele, de nagyon.

Aztán itt van Tükör.
Nem tudom, hogy írtam e már, de sikerült megcsípnie egy nagyon jó állást az Emiratesnél, úgyhogy 20-án költözik Dubaiba képzésre, utána meg repülőn fog dolgozni.
Szerintem ez óriási lehetőség számára, remélem bírni fogja idegekkel, türelemmel, egyáltalán.
Mindenesetre ki van virulva, hízott kicsit, ami nagyon ráfért már.
Jött elbúcsúzni, úgyhogy a péntek délután együtt lógtunk, úgy mint rég.

Vele kapcsolatosan is voltak pillanatok, amikor azt éreztem, hogy ez a barátság egyoldalú, csak én anyáskodok felette, én adok, ő meg elfogadja ezt, és cserébe nincs semmi.
Aztán meg látom rajta, hogy mennyire fontos neki, hogy eljöjjön, mielőtt elmegy, és találkozzunk, meg mondja is, hogy sokat gondol a hosszú beszélgetéseinkre, és hiányzik neki, meg fog is a messzi távolban.
Ilyenkor meg pont nem értem magam, hogy miért nem hiszek benne, mert legalább ő őszinte hozzám, és amennyire tőle telik teper is a barátságunkért, hisz nem patikamérlegen kell mérni az adok-kapok-ot egy barátságban.
Azt hiszem fontosabb az időzítés, és ő most ezt nagyon jól hozta több szempontból is.

Tegnap a keresztlányunknál voltunk.
Annyira édes, annyira rendben van ez a kislány, azt hiszem máris nagyon szeretem.
Charlie utána aggódva kérdezte, hogy megviselt e a program, de tényleg nem, már nem, sőt nagyon jó volt.