Hullámvasút

Olyan vegyes volt ez a hétvége, jól felültünk a hullámvasútra Charlieval.
Én hiszem, hogy az értelmes viták előre visznek egy kapcsolatban, de nekem most ez sok(k). Leszívja minden energiámat, gyakorlatilag aludnék egy 24 órában, ami nálam régen rossz.
Még mindig nem érzem, hogy részletesen szeretnék erről írni, de majd fogok, azt hiszem. Most inkább vegyük sorra a pozitív dolgokat, mert azért voltak/vannak azok is.

Ebben a nagy katyvaszban itt van mellettem Levegő, aki a legeslegjobb. Innen is üzenem, hogy KÖSZÖNÖK mindent, és írok hamar.
Ő úgy van nekem, hogy SOHA nincs terhemre, de mindig tudja mit kell/érdemes mondani.
Figyel rám, érti, amit mondok. Néha szinte szégyellem, hogy MINDIG az én problémáimmal van traktálva, és ő háttérbe szorul, pedig neki sem lehet egyszerű.
Most direkt nem írom, hogy remélem egyszer viszonozhatom, mert szeretném, ha nem lenne gondja. De én is vagyok/leszek neki, remélem ezt érzi. Ugye érzed? ;-)

Pénteken délután lerendeztem egy csomó dolgot, befizettem a számlákat, összeszedtem, ami a hajfestéshez kell, vettem nappali krémet, mert elfogyott.

Szerettem, hogy ilyen szép őszi hétvége volt, ma egész sokat lógtam kint.
Voltunk anyósomnál, kertészkedtem kicsit, míg Charlie, meg Kismacsó a maradék diót focizták le a fáról, meg szedték össze. Mázli, a kutya is besegített, halálos, ahogy ellopja a labdát, és ő is vezeti, mint a focisták.
Utána Anyuéknál is voltunk, mert megint köszöntöttünk, és még fogunk is, mert sűrű ilyen szempontból a november-december.
Angi -Anyuék kutyája- nem akarta elhinni, hogy most semmilyen csemegét nem vittem neki, nem akart lehengeredni rólam, azt hitte csak kéretem magam. Imádom ezt a nagy mafla kutyát, én még ilyen jámbor nagytestű jószágot nem láttam. Csak ne szeretne úgy "csókolgatni" a mindig sáros nyelvével!

Hazafelé már együtt voltunk mind a négyen, mert Anyuéknál csatlakozott Belami is.
Vettünk sütit, és megbeszéltük, hogy azt már itthon, az erkélyen esszük meg, mert pont oda süt még a nap. Olyan finom meleg volt kint, a tejeskávém, meg a Rigó Jancsim meg még annál is finomabb volt. (Én csináltam kép.)

Ugyanez Charlietól, ugyanarról a telefonról, de kicsit művészibb megfogalmazásban:

Édes élet.