Irodai csendélet

Úgy vagyok.
Olyan sehogy.
Gyakorlatilag jól ellennék, de a körülmények most nem igazán támogatnak abban, hogy eluralkodjon rajtam a nihil.Mert mindig történik valami.

Ezen amúgy elgondolkodtam.
Hogy nekem soha nem egyszerű semmi, alig akadnak teljesen nyugalmas időszakok az életemben.
Most én vonzom magamhoz ezt, vagy egyszerűen csak mindig megtalál valami? Fene se tudja.
Pedig elhatároztam, hogy az idén már nem gondolkodok nagyon előre, csak úgy hagyom magam egyik napból a másikba csobbanni. Hisz itt a karácsony mindjárt, aztán egy újabb év.

Az újabb évben szeretném, ha csupa pozitív változás érne.
Valahogy régóta azt érzem, hogy valamerre mozdulni kellene, de mindig visszatart, hogy rohadt nehezen lépek ki a komfortzónámból.

Ez az!
Ki fogok billenni a komfortzónámból. Ezt érzem.

(Irodai csendélet.)