Koncert, tűzijáték, ami csak szem, szájnak ingere. Ettünk pizzát, a fiúk játszottak valami játékot egy asztalon, amiből levegő áramlik ki, és azon kell csúsztatni a korongot. Fogalmam sincs, hogy mi a neve. Aztán meg dodgemeztek is, olyan cukkerek voltak, ahogy élvezték. Minden autóba belehajtottak, főleg azokba, amelyikben lányok ültek. Annyira jó érzés amúgy, hogy amerre megyünk ezzel a két culával, mindenhol megnézik őket. Olyan szépek, magasak, helyesek. Persze nem hibátlanok, de ezt majd egy másik bejegyzésben, meg amúgy is eligazítottam már őket az ügyben. És hát magamnak is köszönhetem, én neveltem őket ilyen (sokszor bántóan) magabiztossá.
Amúgy sem könnyű együtt nyaralni négy felnőttnek, mert igazából már ők is azok. Alkalmazkodni kell, és azt egyikőnk se nagyon szeret, főleg nyaraláskor.
Kismacsó kitalálta, hogy ő péntek estére hazamegy szülinapi bulizni egy haverjához, majd visszajön. Én elég laza vagyok az ilyen dolgokban, de Charlie kiakadt, és Belami szerint sem jó ötlet. Végül elment, és azóta már meg is jött, de okozott némi feszültséget ez is.
Tegnap is elég jó idő volt, úgyhogy délelőtt gyalogtúráztam a két fiúval, Charlie meg megint horgászott.
Ilyen elhagyatott helyeket is láttunk:
Aztán délután megnéztük a másik kilátót, azt már Kismacsó nélkül.
Sajnos nagyon gyorsan szalad az idő. Holnap már megyünk haza…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése