Jaj, megint nagyon sűrű volt ez a hétvége!
Persze múlt hétvégén még azt hittem, hogy a következő szabad lesz, terveztem is most vasárnapra, hogy majd bemegyek az ex másodállásomba egy kicsit, de aztán kiderült, hogy Kismacsóék is jönnek, meg itt is alszanak, szóval megint sztornóztam a társadalmi munkámat. Én már csak akkor szólok, ha végül összejön. Ok?
Persze imádtam, hogy tegnap este összefutottak nálunk a fiúk.
Délelőtt -ugye- volt a szalonos élmény, ott -természetesen- csak Ági volt, Belami elment az apjához Kismacsóékkal, mert a féltestvérük szülinapját tartották. Onnan jöttek ide, Luna, Kismacsó és Belami, Ági a barátnőjével programozott a szalon után. Jót bandáztunk együtt, majd vacsora után Luna és Kismacsó baráti összejövetelre mentek, Belami meg haza Ágihoz. Kismacsóék hajnalban keveredtek vissza, aludtak is délig, úgyhogy csendben összedobtam egy lasagnet, utána magamra húztam a futós cuccomat, és Mórral elmentünk kocogni úgy negyven percet. Szegény Charlie meg itthon betegeskedett egész hétvégén.
Olyan régen futottam már vele!
Pedig olyan jó neki is, nekem is. Csak épp nehéz olyan időpontot és helyet találni, amikor és ahol nyugodtan elengedhetem, hogy a saját kis ritmusában ügessen utánam. Most arra gondoltam, hogy a közeli téren nincs mozgás vasárnap, és be is jött, nyugodtan tudtunk futni.
Annyira szeretem ezt a drága kiskutyát!
Nekünk ő az antidepresszáns. Hihetetlen jókedve van, ha velünk lehet, főleg, ha még el is visszük magunkkal bárhová. Imád csavarogni, kirándulni, futni velem.
Azt nem állítom, hogy minden körülmények között szívesen indulok el vele sétálni, például kora reggel a hidegben, esőben szívesen kihagynám, de mikor ránézek a lelkes kis pofijára, akkor végül mégis jól szokott esni.
Szia:) gyakorlati tanácsot szeretnék kérni ha lehet. Három hete lett egy kiskutyánk, most négy hónapos. Mivel emeleten lakunk, és délben tudok hazaugrani, majd délután, így pelenkát tettem le. Tudom, hogy sokan nem javasolják, de így legtöbbször a két óránkénti pisi és nagydolog is majdnem oda sikerül. Ha leviszem ott elvégzi rendesen a dolgát. Az ütemezéssel még nekem van gondom, mert éjjel végig alszik, de ahogy ébred vinni kell. Nyilván még ez sem mindig sikerül. Tudom, hogy hetekbe-hónapokba telik amíg beáll a rendszer és ha nem 3x etetem, a gyakoriság is csökkenni fog. Ti hogy oldottátok meg?
VálaszTörlésKedves Gabi! Emlékeim szerint Mór legalább hat hónapos volt, mire kibírta az egyik sétától a másikig, addig mi is pelenkát raktunk le, és többnyire oda pisilt és kakilt. Szerintem a kutyák jobban szeretik lent intézni a dolgokat szaglászással egybekötve, szóval amint a hólyagja teljesen kifejlődik, már csak dísz lesz a pelus fent. Kicsit végeláthatatlannak tűnt ez az egész akkoriban, de egyszer csak beállt minden, szóval türelem, meglesz az hamarosan. ;-)
TörlésNálunk az van, hogy reggel ő az első, félálomban öltözök és viszem le, addig a férjem csinálja a reggelit. Felérünk, lábmosás, kapja ő is a reggelit, meg mi is eszünk, aztán megyünk a dolgunkra. (Első séta 6-7 között.) Aztán 12-13 óra környékén valamelyikőnk úgy csinálja, hogy le tudja vinni megint, majd este 18-19 között van az utolsó séta, és a vacsora, ő naponta kétszer eszik, reggel szárazat, este nedveset. Természetesen, aki irodában dolgozik, és nem tud délben hazamenni, az más ütemben csinálja, de nekünk ez pont jó így, meg tudjuk oldani. Hamarosan majd meglesz a ti kis rutinotok is, és sokkal kényelmesebb lesz az egész, mert az eleje tényleg nehéz. Kitartást kívánok, mert megéri, kutyásnak lenni nagyon jó dolog. <3
Gabi voltam, köszönöm.
VálaszTörlésNagyon köszönöm, hogy ilyen hamar válaszoltál. Régóta olvaslak:) próbáltam visszakeresni, mert úgy emlékeztem írtál akkor róla, de nem találtam. Az az igazság, hogy nem vagyok kezdő kutyás, igaz régebben volt Mogyi előtt, de az utóbbi években cicánk volt. Kiestem a rutinból, és az előzőeknél még szüleim napközben otthon voltak, így kényelmes dolgunk volt. Most van a negyedik hét, és talán látom a fényt az alagút végén:) saját magamon is csodálkozom, hogy kicsit nehezen megy, de amikor ránézek csak mosolyogni tudok.. Megnyugtattál, igazán köszönöm! Gabi
VálaszTörlés